A hüvelyfolyás gyakran kellemetlen, égő, viszkető, fájdalommal járó tünet, melynek hátterében általában a hüvelyben kialakuló baktérium-, vagy gombafertőzés áll. Létrejöttében szerepet játszhat allergiás reakció, méhnyak-sérülés, hormonhiány, illetve kismedencei fertőzés is. A hüvelyfolyás - különösen aktív szexuális életet élő nők esetében - gyakori jelenség, amely legtöbbször könnyen kezelhető, és rendszerint a kellemetlen tünetek mellett komolyabb következményekkel nem jár. Egy-két nap alatt spontán nem múló panaszok esetén nőgyógyászati vizsgálat szükséges, mely a kiváltó ok kezelése révén gyorsabb gyógyulást eredményezhet. A menstruációs ciklushoz igazodó, panaszt nem okozó fokozott hüvelynedvesedés nem kóros jelenség.
Kialakulása, okai
A női nemi szervek közül a hüvely a leggyakrabban fertőződő terület. A hüvelyben élettani körülmények között is képződik váladék, amely elsősorban a méhnyakból, a méh üregéből, a petevezetők csillószőrjei által továbbított váladékból és a hüvelyfal vékony érfalain átszűrődő nedvességből tevődik össze. E színtelen, szagtalan váladék mennyisége alkattól függően változik, és a menstruációs ciklus miatt havi ingadozást is mutat.
Gyermekkorban az alacsony női nemi hormonszint (ösztrogén) mellett a hüvelyváladék mennyisége normális esetben csekély. A semleges vegyhatású hüvelyi környezet, a vékony hüvelyhám azonban jó életfeltételt biztosít a baktériumok számára. A menstruáció kialakulása előtt kb. egy évvel, a hüvelyben elszaporodnak a tejsavtermelő baktériumok, amelyek biztosítják a hüvelyváladék savas vegyhatását, és ezzel kedvezőtlen körülményeket teremtenek a kórokozók számára.
A végbél közelsége miatt és a szexuális aktusok révén a kórokozók könnyen bekerülhetnek a hüvelybe. A fülledt, meleg, semleges vagy lúgos vegyhatású környezet ideális táptalaj számukra, ahol gyorsan elszaporodnak, majd gyulladást okoznak. A petevezetékek, a méhnyálkahártya és a méhnyak által termelt nedvek és a véres menstruációs váladék kiváló táptalajuk.
Fertőzést azonban nem csak a hüvelybe kívülről bekerülő baktériumok, hanem a tejsavtermelő mikroorganizmusok mellett normális körülmények között is jelen lévő - kis mennyiségben ártalmatlan - baktériumok, gombák túlzott elszaporodása is okozhat. Ez elsősorban a hüvelyhám védekező képességének csökkenése esetén fordul elő, de a kórokozók számára kedvezőbb körülmények - pl. kevésbé savas vegyhatású, tápanyagban gazdagabb hüvelyváladék, magasabb vércukorszint, csökkent immunvédekezés, szellőzést nem biztosító, műszálas fehérneműk, szűk nadrágok viselése - is szerepet játszatnak ebben. A fertőzést létrehozó baktérium vagy gomba tehát nem mindig szexuális úton jut be a szervezetbe, ezért gyulladás fellépése esetén nem szabad azonnal hűtlenségre gondolni. Egyes antibiotikumos kezelések kapcsán a hüvelyhámot védő baktériumok ugyancsak elpusztulhatnak, helyükön gombák szaporodnak el. Ilyenkor sűrű, fehér, morzsalékos lepedék keletkezhet. A hüvely nyálkahártyája megduzzad, viszket, és gyakran égő fájdalmat okoz. A szövődmény kivédése érdekében, ezért a széles hatáskörű antibiotikum tabletták szedése mellett ajánlott a gombaellenes hüvelykúp használata is.
A hüvely fölött elhelyezkedő nemiszervek - méhnyak, méh, petevezetékek, petefészkek - betegsége esetén a hüvelybe ugyancsak több váladék juthat, ami felhívhatja a figyelmet egy kezdődő kismedencei fertőzés veszélyére is. Ilyenkor azonban a betegek általában alhasi fájdalomról vagy más kellemetlenségről (pl. emésztési zavar, nyomásérzékenység, láz, stb.) is beszámolnak. A méhnyak egészséges állapotban baktériumflórával nem rendelkezik, de szexuális aktus során a férfi partner fertőzött húgycsövével érintkezve a méhszáj felületén vírusok, a nyakcsatornában pedig kórokozó baktériumok telepedhetnek meg. Egyes vírusok évekig elhúzódó fertőzés esetén elősegítik a méhnyakrák kialakulását, a baktériumok pedig a méhnyak krónikus gyulladását, folyamatos, kóros hüvelyváladékozást okozhatnak, illetve kismedencei gyulladáshoz, ezen keresztül meddőséghez vezethetnek.
Hüvelyi szülést követően a tágult, esetleg sérült, nem megfelelően gyógyult méhszáj nem zár megfelelően, ezért a hüvely savas vegyhatású váladéka érintkezik a méhnyak kevésbé ellánálló nyálkahártyájával, és az irritáció fokozott váladékozást idézhet elő. Ilyen esetben a méhszáj plasztikai műtéte segíthet, ami helyreállítja a méhszáj eredeti záró funkcióját.
Amennyiben a rendellenes folyást nem kórokozók idézik elő, akkor gondolnunk kell az allergiás hüvelygyulladás, a méhnyaki nyálkahártya izgalom, a petevezeték-gyulladás, méhszájseb, valamint a hormonhiányon alapuló sorvadásos hüvelygyulladás lehetőségére.
Gyermekkorban az alacsony női nemi hormonszint (ösztrogén) mellett a hüvelyváladék mennyisége normális esetben csekély. A semleges vegyhatású hüvelyi környezet, a vékony hüvelyhám azonban jó életfeltételt biztosít a baktériumok számára. A menstruáció kialakulása előtt kb. egy évvel, a hüvelyben elszaporodnak a tejsavtermelő baktériumok, amelyek biztosítják a hüvelyváladék savas vegyhatását, és ezzel kedvezőtlen körülményeket teremtenek a kórokozók számára.
A végbél közelsége miatt és a szexuális aktusok révén a kórokozók könnyen bekerülhetnek a hüvelybe. A fülledt, meleg, semleges vagy lúgos vegyhatású környezet ideális táptalaj számukra, ahol gyorsan elszaporodnak, majd gyulladást okoznak. A petevezetékek, a méhnyálkahártya és a méhnyak által termelt nedvek és a véres menstruációs váladék kiváló táptalajuk.
Fertőzést azonban nem csak a hüvelybe kívülről bekerülő baktériumok, hanem a tejsavtermelő mikroorganizmusok mellett normális körülmények között is jelen lévő - kis mennyiségben ártalmatlan - baktériumok, gombák túlzott elszaporodása is okozhat. Ez elsősorban a hüvelyhám védekező képességének csökkenése esetén fordul elő, de a kórokozók számára kedvezőbb körülmények - pl. kevésbé savas vegyhatású, tápanyagban gazdagabb hüvelyváladék, magasabb vércukorszint, csökkent immunvédekezés, szellőzést nem biztosító, műszálas fehérneműk, szűk nadrágok viselése - is szerepet játszatnak ebben. A fertőzést létrehozó baktérium vagy gomba tehát nem mindig szexuális úton jut be a szervezetbe, ezért gyulladás fellépése esetén nem szabad azonnal hűtlenségre gondolni. Egyes antibiotikumos kezelések kapcsán a hüvelyhámot védő baktériumok ugyancsak elpusztulhatnak, helyükön gombák szaporodnak el. Ilyenkor sűrű, fehér, morzsalékos lepedék keletkezhet. A hüvely nyálkahártyája megduzzad, viszket, és gyakran égő fájdalmat okoz. A szövődmény kivédése érdekében, ezért a széles hatáskörű antibiotikum tabletták szedése mellett ajánlott a gombaellenes hüvelykúp használata is.
A hüvely fölött elhelyezkedő nemiszervek - méhnyak, méh, petevezetékek, petefészkek - betegsége esetén a hüvelybe ugyancsak több váladék juthat, ami felhívhatja a figyelmet egy kezdődő kismedencei fertőzés veszélyére is. Ilyenkor azonban a betegek általában alhasi fájdalomról vagy más kellemetlenségről (pl. emésztési zavar, nyomásérzékenység, láz, stb.) is beszámolnak. A méhnyak egészséges állapotban baktériumflórával nem rendelkezik, de szexuális aktus során a férfi partner fertőzött húgycsövével érintkezve a méhszáj felületén vírusok, a nyakcsatornában pedig kórokozó baktériumok telepedhetnek meg. Egyes vírusok évekig elhúzódó fertőzés esetén elősegítik a méhnyakrák kialakulását, a baktériumok pedig a méhnyak krónikus gyulladását, folyamatos, kóros hüvelyváladékozást okozhatnak, illetve kismedencei gyulladáshoz, ezen keresztül meddőséghez vezethetnek.
Hüvelyi szülést követően a tágult, esetleg sérült, nem megfelelően gyógyult méhszáj nem zár megfelelően, ezért a hüvely savas vegyhatású váladéka érintkezik a méhnyak kevésbé ellánálló nyálkahártyájával, és az irritáció fokozott váladékozást idézhet elő. Ilyen esetben a méhszáj plasztikai műtéte segíthet, ami helyreállítja a méhszáj eredeti záró funkcióját.
Amennyiben a rendellenes folyást nem kórokozók idézik elő, akkor gondolnunk kell az allergiás hüvelygyulladás, a méhnyaki nyálkahártya izgalom, a petevezeték-gyulladás, méhszájseb, valamint a hormonhiányon alapuló sorvadásos hüvelygyulladás lehetőségére.
Tünetei, felismerése
A hüvelyfertőzés leggyakoribb tünete a hüvelyváladék mennyiségének megnövekedése és állagának, színének, szagának megváltozása. Gyakran alakul ki égő, viszkető hüvelyfájdalom, ami általában a szeméremnyílásnál a legkifejezettebb, mert itt található a legtöbb idegvégződés. A petevezetékek, a méh, illetve a méhnyak betegsége esetén termelődött bővebb váladék a hüvelyen keresztül távozva szintén kóros hüvelyfolyást, illetve hüvelygyulladást okozhat.
A tünetek értékelése és a kórok megállapítás orvosi feladat, ezért amennyiben panaszt okozó kóros hüvelyfolyást észlel, vagy bizonytalan a tüneteket illetően, forduljon szakorvoshoz!
Az orvosi vizsgálat során a váladék színéből, állagából, vegyhatásából, a panaszok jellegéből, bonyolult, illetve költséges vizsgálatok nélkül is meghatározható az esetek többségében a kórokozó fajtája és előírható a hatásos terápia. Bizonytalan esetben a váladékmintát laboratóriumban megvizsgálják. Az ún. tenyésztés után megállapítható a kórokozó baktérium vagy gomba fajtája. Egyes kórokozók, vírusok jelenléte csak a felületes sejtekből készült kenetből mutathatók ki.
A tünetek értékelése és a kórok megállapítás orvosi feladat, ezért amennyiben panaszt okozó kóros hüvelyfolyást észlel, vagy bizonytalan a tüneteket illetően, forduljon szakorvoshoz!
Az orvosi vizsgálat során a váladék színéből, állagából, vegyhatásából, a panaszok jellegéből, bonyolult, illetve költséges vizsgálatok nélkül is meghatározható az esetek többségében a kórokozó fajtája és előírható a hatásos terápia. Bizonytalan esetben a váladékmintát laboratóriumban megvizsgálják. Az ún. tenyésztés után megállapítható a kórokozó baktérium vagy gomba fajtája. Egyes kórokozók, vírusok jelenléte csak a felületes sejtekből készült kenetből mutathatók ki.
Kezelése, megelőzése
Bár a hüvelyfolyások hátterében leggyakrabban könnyen múló, kezelhető fertőzés áll, a hatékony terápia, valamint a gyors és végleges gyógyulás, illetve a kismedencei szövődmények elkerülése érdekében mégis minél hamarabb ajánlott szakorvoshoz fordulni! Enyhe, kezdeti tüneteken tejsavas intimzuhany (irrigálás) is segíthet, azonban egy-két nap alatt nem múló panaszokat követően szakorvosi vizsgálat javasolt. Számos hüvelyben alkalmazható, gomba, valamint baktérium elleni kúp, hüvelytabletta, hüvelygél létezik, amelyek közül a leghatásosabb kiválasztása orvosi feladat. Idült, visszatérő, nehezen múló megbetegedéseknél az életmódbeli tartós változtatások mellett, a szájon át alkalmazható készítmények használata válhat szükségessé. Az időben elvégzett orvosi vizsgálat során megválasztott megfelelő kezelés rendszerint a betegség gyors, és szövődménymentes gyógyulását eredményezi.
A kóros hüvelyfolyásnál a megelőzés, valamint a már kialakult betegség korai felismerése és kezelése a legfontosabb feladat. A betegség kialakulását elősegíti az ürítés utáni tisztálkodás elmulasztása, a végbél törlésének hátulról előre történő, helytelen iránya, a szellőzést akadályozó műszálas fehérnemű, a sűrűszövésű, szoros, műszálas nadrág (főként meleg időben) viselése, a mosdatlanság, a gyakori szexuális partnerváltás. A méhnyak- és a hüvelyfertőzések legnagyobb kockázatát ez utóbbi, a gyakori szexuális partner-váltás jelenti. Kialakulásának veszélyét a monogám kapcsolat, illetve a gumi óvszer következetes használata jelentősen csökkenti. Felismert vírusfertőzés esetén a rendszeres méhnyakrák-szűrő vizsgálatokkal minimálisra csökkenthető a rosszindulatú betegségek kialakulásának veszélye, baktériumfertőzés esetén pedig az időben alkalmazott antibiotikum-terápia megakadályozhatja a gyulladások folytán kialakuló meddőséghez vezető elváltozásokat. Panasz esetén a teljes gyógyulásig nem javasolt a szexuális aktus. Így elkerülhető a betegséget súlyosbító hüvelyhám-sérülés, valamint a betegség továbbterjedése, partnerünk fertőződése.
A kóros hüvelyfolyásnál a megelőzés, valamint a már kialakult betegség korai felismerése és kezelése a legfontosabb feladat. A betegség kialakulását elősegíti az ürítés utáni tisztálkodás elmulasztása, a végbél törlésének hátulról előre történő, helytelen iránya, a szellőzést akadályozó műszálas fehérnemű, a sűrűszövésű, szoros, műszálas nadrág (főként meleg időben) viselése, a mosdatlanság, a gyakori szexuális partnerváltás. A méhnyak- és a hüvelyfertőzések legnagyobb kockázatát ez utóbbi, a gyakori szexuális partner-váltás jelenti. Kialakulásának veszélyét a monogám kapcsolat, illetve a gumi óvszer következetes használata jelentősen csökkenti. Felismert vírusfertőzés esetén a rendszeres méhnyakrák-szűrő vizsgálatokkal minimálisra csökkenthető a rosszindulatú betegségek kialakulásának veszélye, baktériumfertőzés esetén pedig az időben alkalmazott antibiotikum-terápia megakadályozhatja a gyulladások folytán kialakuló meddőséghez vezető elváltozásokat. Panasz esetén a teljes gyógyulásig nem javasolt a szexuális aktus. Így elkerülhető a betegséget súlyosbító hüvelyhám-sérülés, valamint a betegség továbbterjedése, partnerünk fertőződése.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése