Hírlevél

E-mail:


2011. július 10., vasárnap

szívelégtelenség

A szív mellkasunk közepén elhelyezkedő, üreges, izmos falú pumpaszerűen működő szerv, melynek feladata a szervezet megfelelő vérkeringésének fenntartása. Amennyiben e létfontosságú szerv pumpafunkciója nem kielégítő, szívelégtelenség, keringési elégtelenség alakulhat ki. A betegség leggyakoribb oka a szív izomzatának megbetegedése, azonban a verőerek vagy a szív billentyűinek betegsége, továbbá a szív üregeinek csökkent tágulékonysága is okozhatja.
Kialakulása, okai
Attól függően, hogy nyugalomban vagyunk, vagy fizikai munkát végzünk, szívünknek különböző mennyiségű vérrel kell ellátnia szervezetünket. A változó igényekhez való alkalmazkodás érdekében a szívösszehúzódások gyakorisága és ereje, valamint a vérerek átmérője nagymértékben képes megváltozni. Amennyiben a szív a szervek és szövetek oxigén- és tápanyagigényét nem képes többé biztosítani, szívelégtelenségről beszélünk. A szív által nem továbbított vér az erekben pang, e jelenség miatt a betegséget pangásos szívelégtelenségnek is nevezik. A betegség rendszerint krónikus formában jelentkezik, és felismerése előtt akár évekkel is fennállhat már.

A betegség gyakori oka a koszorúerek betegsége, pl. érelmeszesedés, szívinfarktus által érintett szívizomterület pusztulása. A szívizom összehúzódásának és elernyedésének folyamatában fellépő szívritmuszavarok, valamint a véráramlás akadályozása révén a szívbillentyű-betegségek is idézhetnek elő szívelégtelenséget. A túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, vagy a szív izomzatát érintő bizonyos fertőzések következtében a szívizom gyengévé válik, az összehúzódás ereje csökken, ami ugyancsak szívelégtelenség kialakulásához vezethet. A magas vérnyomás a szívre, illetve az erekre gyakorolt káros hatása folytán szintén állhat a keringési elégtelenség hátterében. A betegség további rizikótényezője az elhízás, ilyenkor a betegség súlyosabb formában lép fel. Előfordul azonban, hogy a szívelégtelenség oka ismeretlen marad.

A betegség kezdetén szervezetünkben számos ellensúlyozó mechanizmus lép életbe. A szervezet megfelelő vérmennyiséggel történő ellátása érdekében a szívüregek alakja, mérete megváltozik, a szívizomzat összehúzó ereje erőteljesebbé válik, a szív összehúzódásainak száma is megnő. A keringő vérmennyiség és az oxigénellátottság csökkenésével egy időben, a vesékben fokozódik a só-és vízvisszatartás mértéke. Ennek következtében emelkedik a keringő vér mennyisége és nyomása. A kompenzáló mechanizmusok a szívelégtelenség korai szakaszában még biztosítani tudják szervezetünk oxigénellátását, hosszabb távon azonban "kimerülnek", és súlyos panaszok lépnek fel. 
Tünetei, felismerése
A szívelégtelenség tünetei döntően a szív érintettségétől függnek. Ha a szív bal oldala nem képes a vért megfelelő hatékonysággal továbbítani, a vér pangani kezd a tüdőerekben, ami légzési zavarokat, illetve bőséges nyálkaképződést okozhat. A jobb szívfél elégtelensége esetében nem megfelelő a vér kiáramlása a tüdő felé, így a vér a máj és a lábak vénáiban pang. Ilyenkor a máj térfogata megnő, a lábak megduzzadnak, éjszaka több vizelet termelődik.

Jellemző panasz a kezdetben csak fizikai terhelésre, majd a betegség késői szakaszában már nyugalomban is fellépő nehézlégzés. A súlyos légszomj a beteget éjszaka is felriaszthatja. A gyengeség, fáradékonyság, gyors kifáradás, szapora szívműködés, valamint a száraz köhögés szintén jellemző velejárója a kórképnek. Az alsó végtagok vizenyője, a láb, comb, csípők, olykor a has lágy szöveteinek tapintható duzzadása, az éjszaka során többszöri vizelés ugyancsak jellemző tünetek. A májban, belekben, gyomorban jelentkező pangás miatt májtáji feszítő fájdalom, étvágytalanság, hányinger tapasztalható.

A pangásos szívelégtelenség miatt a vese egy idő után nem képes már feldolgozni a felesleges mennyiségű vizet, így veseelégtelenség társulhat. Az elégtelen vérellátás a szervezet összes szerveit és szervrendszereit érinti. A központi idegrendszer esetében ez a szellemi funkciók romlását okozhatja.

Akut szívelégtelenség esetén hirtelen gyűlik össze a tüdőben a folyadék, a panaszok hirtelen jelennek meg. Magas koncentrációjú oxigén arcmaszkon keresztül történő adagolásával, intravénás vizelethajtó és egyéb gyógyszerek adásával, súlyos esetben a beteg gépi lélegeztetésével a tünetek enyhíthetők.

A betegség diagnózisa a szív egyszerű sztetoszkópos vizsgálata mellett mellkasi röntgenvizsgálattal, EKG-vizsgálattal, a szív ultrahangos vizsgálatával, szívkatéterezéssel nyert eredményekkel támasztható alá.
Kezelése, megelőzése
A beteg kilátásai döntően a betegség súlyosságától, stádiumától, egyéb alapbetegségektől, a beteg korától, életmódjától függnek. A kezelése célja minden esetben a szív terhelésének csökkentése, a szívizom munkájának javítása, s ezáltal a beteg munkaképességének és életminőségének javítása. Minél korábban kezdődik el a betegség hatékony, szakszerű kezelése, annál jobbak a beteg kilátásai is.

A terápia három pilléren nyugszik. Kiemelt fontosságú az alapbetegség gyógyítása, a szívelégtelenséget rontó egyéb tényezők megszüntetése, és magának a szívelégtelenségnek a kezelése. A szigorú alkohol- és dohányzási tilalom, elhízás esetén a testsúlycsökkentés, a konyhasóbevitel, valamint a fizikai terhelés mérséklése javulást eredményez. A szívelégtelenség gyógyszeres kezelésének alapját a vízhajtók képezik, az ún. digitáliszok, nitrátok, ACE-gátlók és Béta receptor blokkolók mellett. Amennyiben a szívelégtelenség szívbillentyű-betegség következménye, sebészi beavatkozás is szóba jöhet, míg egyes esetekben elkerülhetetlenné válik a szívátültetés.

A betegség kialakulása megelőzhető a koszorúér-betegségek, valamint a magas vérnyomás kialakulásának megelőzésével, illetve időben elkezdett kezelésével, valamint az egészséges életmóddal, helyes, döntően sószegény étrenddel és fizikai aktivitással.

Nincsenek megjegyzések: