A szív fala speciális, a szervezetben sehol máshol elő nem forduló izomszövet fajtából épül fel. Ennek a szövetnek a hibátlan szerkezete, alapfeltétele a szív megfelelő működésének. Több külső tényező, továbbá genetikai okok is létrehozhatják a szívizom károsodását, és ez minden esetben a vérkeringés idült, általában fokozatosan romló károsodásához vezet. Gyógyszeres és sebészi kezelési módok egyaránt rendelkezésre állnak a beteg állapotának javítására.
Kialakulása, okai
Legtöbbször ismeretlen ok vezet a szívizom károsodásához. Ezt az állapotot orvosi nyelven kardiomiopátiának nevezik.
Számos ismert folyamat is létezik azonban, amely elváltozást hozhat létre a szív izomzatában. Ilyenek pl. fertőzésekből eredő gyulladások (leggyakrabban vírusok), egyéb gyulladásos folyamatok (pl. autoimmun betegségek), anyagcserével vagy hormon-háztartással kapcsolatos állapotok (pl. kálium-, magnézium-, vagy fehérje-hiány, pajzsmirigy működési rendellenesség), idült alkoholizmus vagy bizonyos mérgezések (pl. kokain), egyes gyógyszer-mellékhatások, az egész szervezetre kiterjedő izom- vagy kötőszöveti betegségek, egyes ismert örökletes betegségek.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy ebbe a betegség-csoportba tartoznak-e - de jelentősségük miatt mindenképp külön kerülnek ismertetésre - a koszorúerek keringési betegségeiből adódó, ún. iszkémiás szívbetegségek, az angina pectorisz és a szívinfarktus.
Akár valamelyik fentebbi ok, akár ismeretlen folyamat hozza létre a károsodást, az izomrostok összehúzódási képessége, vagy nyújthatóságuk sérül. A szív kamráinak falát alkotó izomszövet módosulása a kamrák telődésének (a vér beáramlásának), vagy kiürülésének (a vér továbbításának) zavarához vezet.
Számos ismert folyamat is létezik azonban, amely elváltozást hozhat létre a szív izomzatában. Ilyenek pl. fertőzésekből eredő gyulladások (leggyakrabban vírusok), egyéb gyulladásos folyamatok (pl. autoimmun betegségek), anyagcserével vagy hormon-háztartással kapcsolatos állapotok (pl. kálium-, magnézium-, vagy fehérje-hiány, pajzsmirigy működési rendellenesség), idült alkoholizmus vagy bizonyos mérgezések (pl. kokain), egyes gyógyszer-mellékhatások, az egész szervezetre kiterjedő izom- vagy kötőszöveti betegségek, egyes ismert örökletes betegségek.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy ebbe a betegség-csoportba tartoznak-e - de jelentősségük miatt mindenképp külön kerülnek ismertetésre - a koszorúerek keringési betegségeiből adódó, ún. iszkémiás szívbetegségek, az angina pectorisz és a szívinfarktus.
Akár valamelyik fentebbi ok, akár ismeretlen folyamat hozza létre a károsodást, az izomrostok összehúzódási képessége, vagy nyújthatóságuk sérül. A szív kamráinak falát alkotó izomszövet módosulása a kamrák telődésének (a vér beáramlásának), vagy kiürülésének (a vér továbbításának) zavarához vezet.
Típusai, csoportosítása
Az szívizomzat kóros elváltozása alapján az alábbi 3 fő csoport különíthető el:
1. A szívüregek kitágulásával és a vér pangásával járó forma (ún. dilatatív típus)
A csökkent szívizom összehúzódási képesség miatt zavart szenved a szív kamráinak a vér továbbítását biztosító pumpa-funkciója, emiatt a vér pang a szívben és ez a kamrák kóros kitágulásához, faluk elvékonyodásához, és az egész szív megnagyobbodásához vezet. Hosszú ideig észrevétlen maradhat, aztán bármilyen életkorban megjelenhet. A beteg fulladásról, fáradékonyságról, szapora szívverésről, mellkasi fájdalomról panaszkodik. A betegség előrehaladtával a panaszok mind kisebb terhelésre, sőt akár nyugalomban is jelentkezhetnek, és súlyos keringési elégtelenség alakulhat ki.
Ismert szívkárosító tényezők közül ilyen típusú elváltozáshoz vezethetnek:
A szöveti túltengés legjellemzőbb helye a bal kamra fala és a szív két oldalát elválasztó sövény. Az izomzat nyújthatósága károsodik, a kamrák nem képesek megfelelően kitágulni, így a normálisnál nagyobb munkával telhetnek meg vérrel. Fiatal vagy középkorú felnőttek betegsége, legtöbbször örökletes kórkép okozza. Panaszokat csak hosszú tünetmentes időszak után okoz: fáradékonyság, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, ritkábban eszméletvesztés hívhatja fel rá a figyelmet. Bár egyes betegek akár életük végéig is panaszmentesek maradhatnak, jellemzőbb az, hogy a folyamat romlása szívritmuszavarok és néha keringési elégtelenség kialakulásához vezet. Az előrehaladott betegségnek súlyos következményei lehetnek, ismert a nagyobb megterhelés hatására kialakuló hirtelen halál is.
3. A szívüregek merevségével, korlátozott telődésével járó forma (ún. restriktív típus)
Ez a szívizombetegségek legritkább formája. Ismeretlen okok, vagy néha besugárzás, szívműtét utáni állapot, anyagcsere- vagy kötőszöveti betegségek következménye lehet. Előfordul, hogy valamilyen anyag (pl. vas, fehérje, kötőszövet) kóros mértékben rakódik le a szívizomzat állományában. Néha a szívizomzat és a szív üregeit bélelő szívbelhártya (endokardium) együttes megbetegedése okozza. Ilyenkor gyulladás, vérrögképződés és hegesedés is zajlik a szívben, ami károsítja a vérkeringést és általában igen rossz kórjóslatú.
1. A szívüregek kitágulásával és a vér pangásával járó forma (ún. dilatatív típus)
A csökkent szívizom összehúzódási képesség miatt zavart szenved a szív kamráinak a vér továbbítását biztosító pumpa-funkciója, emiatt a vér pang a szívben és ez a kamrák kóros kitágulásához, faluk elvékonyodásához, és az egész szív megnagyobbodásához vezet. Hosszú ideig észrevétlen maradhat, aztán bármilyen életkorban megjelenhet. A beteg fulladásról, fáradékonyságról, szapora szívverésről, mellkasi fájdalomról panaszkodik. A betegség előrehaladtával a panaszok mind kisebb terhelésre, sőt akár nyugalomban is jelentkezhetnek, és súlyos keringési elégtelenség alakulhat ki.
Ismert szívkárosító tényezők közül ilyen típusú elváltozáshoz vezethetnek:
- felső légúti vírusfertőzések mintegy egynegyedében a hurutos betegséget követően szívizom-gyulladás (miokarditisz) is létrejön, ami általában maradéktalanul gyógyul, de néha idült szívizombetegség kialakulásához vezet
- az idült alkoholizmus számtalan romboló hatása között a szívet is károsíthatja, ez az egyik legrosszabb kórjóslatú szívizombetegség forma
- a koszorúér megbetegedésben szenvedők negyede-fele valamilyen fokban érintett
- többszöri, egymást rövid időközönként követő szülések esetén is kialakulhat ilyen típusú szívbetegség a szülést megelőző, vagy az azt követő néhány hónap folyamán
- egyes hormonális zavarok is okozhatják (pl. pajzsmirigy működési zavar).
A szöveti túltengés legjellemzőbb helye a bal kamra fala és a szív két oldalát elválasztó sövény. Az izomzat nyújthatósága károsodik, a kamrák nem képesek megfelelően kitágulni, így a normálisnál nagyobb munkával telhetnek meg vérrel. Fiatal vagy középkorú felnőttek betegsége, legtöbbször örökletes kórkép okozza. Panaszokat csak hosszú tünetmentes időszak után okoz: fáradékonyság, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, ritkábban eszméletvesztés hívhatja fel rá a figyelmet. Bár egyes betegek akár életük végéig is panaszmentesek maradhatnak, jellemzőbb az, hogy a folyamat romlása szívritmuszavarok és néha keringési elégtelenség kialakulásához vezet. Az előrehaladott betegségnek súlyos következményei lehetnek, ismert a nagyobb megterhelés hatására kialakuló hirtelen halál is.
3. A szívüregek merevségével, korlátozott telődésével járó forma (ún. restriktív típus)
Ez a szívizombetegségek legritkább formája. Ismeretlen okok, vagy néha besugárzás, szívműtét utáni állapot, anyagcsere- vagy kötőszöveti betegségek következménye lehet. Előfordul, hogy valamilyen anyag (pl. vas, fehérje, kötőszövet) kóros mértékben rakódik le a szívizomzat állományában. Néha a szívizomzat és a szív üregeit bélelő szívbelhártya (endokardium) együttes megbetegedése okozza. Ilyenkor gyulladás, vérrögképződés és hegesedés is zajlik a szívben, ami károsítja a vérkeringést és általában igen rossz kórjóslatú.
Tünetei, kezlése
Nehézlégzés, fulladás, gyengeség, csökkent teherbírás, mellkasi fájdalom, szapora szívverés, szívdobogásérzés, az alsó végtagok vizes duzzanata a keringési elégtelenség következményei lehetnek. Ilyen panaszok jelentkezésekor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.
A szívizombetegségek alapos kardiológiai kivizsgálást igényelnek. Ez a szív kopogtatásából és meghallgatásából, EKG készítéséből, a szív ultrahangos vizsgálatából, mellkasröntgen felvételből, esetleg speciálisabb vizsgáló eljárások elvégzéséből is áll (pl. izotóp vizsgálat, szívkatéterezés, szívizom-mintavétel).
Ismert kiváltó tényező esetén természetesen elsősorban azt kell kezelni. A legtöbb esetben azonban nem ismert a betegséget létrehozó ok, ezért csak a szív munkáját és a vérkeringést támogató kezelést lehet alkalmazni. Ennek célja a panaszok enyhítése, az életminőség javítása, a betegség romlásának lassítása. Elsősorban gyógyszeres kezeléseket alkalmaznak a szív működésének javítására. Néha, amennyiben a gyógyszerekkel nem érhető el a kellő hatás, szívsebészeti beavatkozás elvégzése is szóba jön.
A betegek más kezelési módra nem javuló, szűk csoportjánál a szívátültetés (transzplantáció) lehetősége is létezik, mint a betegség végleges gyógymódja.
A szívizombetegségek alapos kardiológiai kivizsgálást igényelnek. Ez a szív kopogtatásából és meghallgatásából, EKG készítéséből, a szív ultrahangos vizsgálatából, mellkasröntgen felvételből, esetleg speciálisabb vizsgáló eljárások elvégzéséből is áll (pl. izotóp vizsgálat, szívkatéterezés, szívizom-mintavétel).
Ismert kiváltó tényező esetén természetesen elsősorban azt kell kezelni. A legtöbb esetben azonban nem ismert a betegséget létrehozó ok, ezért csak a szív munkáját és a vérkeringést támogató kezelést lehet alkalmazni. Ennek célja a panaszok enyhítése, az életminőség javítása, a betegség romlásának lassítása. Elsősorban gyógyszeres kezeléseket alkalmaznak a szív működésének javítására. Néha, amennyiben a gyógyszerekkel nem érhető el a kellő hatás, szívsebészeti beavatkozás elvégzése is szóba jön.
A betegek más kezelési módra nem javuló, szűk csoportjánál a szívátültetés (transzplantáció) lehetősége is létezik, mint a betegség végleges gyógymódja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése