Hírlevél

E-mail:


2011. július 19., kedd

laktózérzékenység és tejfehérje-allergia

A laktóz a tejben és tejtermékekben megtalálható cukorfajta, melynek lebontása és felszívódása normálisan a vékonybélben zajlik. A laktózérzékenység, az egyik leggyakoribb gyermekkori felszívódási zavarok közé tartozik. A betegség hasi fájdalommal, krónikusan fennálló hasmenéssel társul, melynek következtében aztán fogyás, és akár kóros alultápláltság is kialakulhat. A tejfehérje-intolerancia is okozhat hasmenést, hányást és fogyást.
Kialakulása, okai
Normálisan a tejcukor, azaz laktóz bontása az ún. laktáz enzim segítségével történik, a vékonybél nyálkahártyájában a bélbolyhok felületén. A bélhámsejtek csak a bontott állapotban lévő laktózt képesek felvenni. Ha az enzim hiányzik, vagy működése károsodik, akkor a bontatlan tejcukor nem szívódik fel, és a vastagbélben az ott található baktériumok bontják és használják fel. A vastagbélben bekövetkező bakteriális erjedés, bontás gázképződéshez vezet, amely haspuffadást, és hasi görcsöket okoz. A bélben maradó bontatlan cukormolekulák vizet kötnek meg. Ezáltal a széklet állaga hígabbá válik, mennyisége jelentősen megemelkedik, ami hasmenést eredményez.

A betegség részben örökletes, a felmérések alapján a legtöbb etnikai csoportban 20-65%-ban a felnőtt lakosságnál kimutatható a laktáz-enzim hiánya. Bizonyos betegségek, amelyek a vékonybél nyálkahártyájának károsodását, pusztulást okozzák, másodlagosan okozhatnak laktózintoleranciát. Ilyen betegségek a gyulladásos bélbetegségek, a lisztérzékenység, valamint az akut bélfertőzések. Csecsemőkorban nagyon gyakran a bélfertőzéseket, valamint nagy hasi műtéteket követően kialakuló másodlagos laktózintolerancia, rontja a gyermek állapotát.

A tejfehérje-intolerancia allergiás eredetű megbetegedés. Az összetett tejfehérje váltja ki az allergiás reakciót. 
Tünetei, felismerése
A panaszok, tünetek gyermek- és felnőttkorban igen hasonlóak lehetnek. A tejcukrot nem toleráló gyermekek általában krónikus hasmenéstől szenvednek, naponta több alkalommal ürítenek nagy mennyiségű, bűzös székletet. Jóllehet kizárólag a laktóz felszívódási mechanizmusa károsodott, a hasmenés olymértékűvé válhat, hogy a többi tápanyagot is kihajtja a bélcsatornából. Utóbbira utal a súlygyarapodás leállása, illetve a fogyás. A laktóztartalmú ételek fogyasztását követően fellépő további jellemző tünet a haspuffadás és hasi görcsök, amelyet hasmenés kísér. A panaszokat esetenként hányinger, hányás súlyosbíthatja.

Általában a fiatal felnőttkorban kezdődő laktózintolerancia esetén a betegek ösztönösen, illetve gyakran tudatosan kerülik a tejtermékeket. A betegség megállapításához gyomor-bélrendszeri kivizsgálásra van szükség. Feltétlenül indokolt szakorvos felkeresése, ha a gyermek hasmenése 10 napnál tovább tart, korábbi bélfertőzés gyógyulása ellenére is hosszasan fennáll. Akkor is indokolt a kivizsgálás, ha időszakosan visszatér a hasmenés, vagy ha egyéb fertőzésre utaló tünetek (hirtelen kezdet, magas láz) nem kísérik, illetve ha a gyermek nem hízik megfelelően.

Az orvos általában már a beteg alapos kikérdezése során feltételezheti a laktózintolerancia fennállását. Bizonyos laboratóriumi vizsgálatok is szükségesek a diagnózis felállításához. A székletvizsgálatnál tapasztalt 6 alatti pH-érték mindenképpen megerősíti a betegség gyanúját. Az egyértelmű diagnózist a hidrogén-kilégzési teszt adja. A vizsgálat során laktóztartalmú oldatot itatnak a beteggel, majd félóránként megnézik, az általa kilélegzett levegő hidrogén tartalmát. Ha a betegség fennáll, a vékonybélből fel nem szívódó tejcukrot a vastagbélben lévő baktériumok bontják, és az ennek során nagy mennyiségben felszabaduló hidrogén gáz egy része felszívódik, a beteg pedig kilélegzi. Ha a tejcukor fogyasztását követően tehát megnő a kilélegzett levegő hidrogén tartalma, akkor a teszt pozitív, a betegség fennáll. A vizsgálat egyszerű és nem fájdalmas, nem igényel vérvételt sem. Előfordulhat, hogy az oldat elfogyasztását követően fél-egy órával hasi fájdalom, haspuffadás jelentkezik, ez is a betegség gyanúját erősíti.

A tejfehére-allergia gyanúja elsősorban akkor merül fel, ha a gyermekeknél a laktózmentes étrend bevezetését követően is fennállnak a panaszok, hányás, hasmenés, nem ritka a véres széklet sem. A tejfehérje-intolerancia azonban nem csak gyomor-bélrendszert érintő panaszokat okoz, nem ritka, hogy bőrtünetek, kiütések, ekcéma jelentkeznek. Ritkán akár gégeödémával, légzési nehezítettséggel járó rosszullét is kialakulhat tejtermék fogyasztását követően (anaphylaxiás reakció). A tejfehérje-allergia diagnózisának felállításában bőrteszt segíthet. 
Kezelése, megelőzése
Ha a tejcukor kikerül az étrendből, a betegséggel járó tünetek azonnal mérséklődnek. A betegeknek lehetőség szerint kerülniük kell a tejtermékek fogyasztását, javasolt ezeket a ma már forgalomban kapható laktózmentes tejtermékekkel helyettesíteni. Hazánkban az elmúlt években elérhetővé vált a tabletta formájában kapható laktáz is, amely a tejben lévő tejcukrot előre elbontja. Ha a laktózintolerancia valamilyen egyéb betegség következtében alakul ki, akkor a betegség gyógyulását követően hosszabb-rövidebb idő alatt az érzékenység is megszűnik.

Nagyon fontos főleg gyermekkorban a megfelelő mennyiségű kalcium bevitele, amely elengedhetetlen a csontok és fogak fejlődéséhez. A kalcium legfontosabb forrása a tej, illetve a tejtermékek. Ha a gyermek étrendjéből ki kell iktatnunk ezeket, akkor fokozott figyelmet kell fordítani megfelelő kalcium bevitelre. Más ételeknek, például a zöldségféléknek, babnak, brokkolinak, kelnek is magas a kalciumtartalma. Ajánlott a halfogyasztás, hiszen ezeknek a húsa is sok kalciumot tartalmaz. Az élőflórás joghurtok között is vannak olyanok, amelyek a laktózintoleráns betegek által is fogyaszthatók, mert a joghurt készítéséhez használt baktériumflóra termel megfelelő mennyiségű laktáz enzimet.

Tejfehérje-allergiában szenvedő gyermekeknek szigorú tejmentes diétát kell tartani. Anyatejes babáknál az anyának is kerülni kell tehéntej tartalmú ételek fogyasztását. Tápszerek közül a hidrolizált, illetve szója alapú tápszereket lehet adni a babáknak. A tünetek általában 3-4 éves korra jelentősen javulnak, az esetek nagyobbik részében meg is szűnnek. Mindenképpen a kezelőorvos feladata eldönteni, hogy mikor lehet megpróbálkozni az ún. visszaterheléssel, azaz a tejtermékek újbóli fokozatos bevezetésével. Ha a megfelelő diétát nem tartja a beteg, akkor a panaszok rosszabbodnak, a betegség súlyosbodik.

Mindkét betegség kialakulásának kockázata csökkenthető, ha a gyermekek már újszülött-koruktól kezdve megfelelő táplálásban részesülnek. Mindenképpen előnyben részesítendő a tápszerekkel szemben amennyiben lehetséges az anyatejes táplálás. Csecsemőkorban egy éves korig semmiféle tehéntejtartalmú ne adjunk a babáknak. Fél éves kor alatt pedig kizárólag anyatejet vagy tápszert. Fél éves kor után lehet megpróbálni fokozatosan a gyümölcsök, zöldségek adását. A korai tehéntej fogyasztása a legújabb kutatások szerint nem csak a fenti két betegség kockázatát növeli, hanem egyéb betegségekét, például a cukorbetegségét is.

Nincsenek megjegyzések: