ekcéma

Az orvostudomány mai álláspontja szerint nem vonható éles határ az ekcéma és a dermatitisz, azaz a bőr gyulladásos állapota között. Ezt tovább bonyolítja, hogy a köznyelv még szélesebb betegségcsoportra használja az ekcéma elnevezést. A bőr akut gyulladásos elváltozásait, mely bőrpírrel, kis kiemelkedő göbökkel, gyorsan növekvő, majd szétpukkanó hólyagocskákkal, duzzanattal, nedvezéssel, pörkképződéssel, majd hámlással, viszketéssel járnak, nevezhetjük dermatitisznek, vagy ekcémás dermatitisznek. Ezek hosszabb ideig fennálló, krónikus változatát ekcémának.

A bőrrel érintkező irritáló hatású anyagok által kiváltott dermatitiszt kontakt dermatitisznek nevezzük. Ezek az anyagok, vagy az ép bőrt károsítják, vagy már meglévő krónikus gyulladást lobbantanak fel. Az irritáló hatású anyagokat csoportosíthatjuk erősségük szerint. A gyenge hatásúak esetében több napig tartó ismételt érintkezés szükséges a reakció kiváltásához. Ilyenek a szappanok, detergensek, aceton, de akár a víz is. Erős hatású anyagoknál (pl. savak, lúgok) már 1-2 perces behatási idő is elegendő ahhoz, hogy nagyon súlyos gyulladást és károsodást okozzon a bőrben.

A kontakt dermatitisz allergiás eredetű is lehet. Ennek alapja egy késői típusú allergiás reakció, amelyben a szenzibilizáló, azaz érzékennyé tevő anyag a bőrben lévő immunitásért felelős sejtekben egy emlékezési folyamatot indít el: a gyengébben szenzibilizáló anyagok is érzékenységi reakciót válthatnak ki évek múlva. Mivel a folyamat többfajta sejtek láncreakciójának eredménye, az erősen allergizáló anyagok esetén is 2-3 nap szükséges a gyulladásos bőrreakció kialakulásához. Az allergiás kontakt dermatitisz kiváltó anyagai lehetnek a helyileg alkalmazott gyógyszerek, pl. bizonyos antibiotikumok (penicillin, szulfonamidok), helyi érzéstelenítők (benzocain, lidocain), illetve egyes bőrfertőtlenítők (jód). Sajnos gyakran a ruhagyártás során felhasznált anyagok, kozmetikumok, mosószerek és öblítő szerek is kiválthatnak allergiát.

Bizonyos anyagok fény hatására váltanak ki allergiát. Ennek kialakulásához a vegyi anyag mellett a fény hatása is szükséges. Ilyenkor a tünetek napfényre adott túlzott reakció formájában jelentkeznek. Ennek leggyakoribb kiváltói közé tartoznak a borotválkozás utáni arcszeszek, parfümök, sminkeléshez használt szerek. Bizonyos gyógyszerek (pl. egyes antibiotikumok) szedése is kiválthat fényallergiát, ezt fontos elkülöníteni a kontakt dermatitisztől. Gyakran látjuk, főleg gyermekkorban, hogy bizonyos ételallergiák (laktóz-érzékenység, lisztérzékenység) ekcémaszerű bőrtüneteket váltanak ki.

Tünetei, felismerése 
A bőrtünetek súlyossága igen változó lehet. A tünetei igen enyhék is lehetnek, ilyenkor csak bőrpírt észlelünk. Gyakori a viszketés és a hólyagképződés, súlyos esetben duzzanat jelentkezik. A tünetek bármely - a kiváltó anyaggal érintkezett bőrfelületen - kialakulhatnak. A gyulladás széle jellegzetesen éles, a kontaktus helyére korlátozódik, később azonban szóródhat is. 

A betegség lefolyása változó. Ha a kiváltó ágenst sikerül megtalálni, és eliminálni, akkor néhány nap alatt csökken a duzzanat, megszűnik a bőrpír és beszáradnak a hólyagok. A hólyagok esetenként megrepednek, alattuk átmenetileg hámhiány alakul ki. A kezdetben akár nedvedző elváltozás végül beszárad. A gyulladás lezajlását követően a bőr korpázóan hámlik, és átmenetileg megvastagszik. A kiváltó anyag folyamatos hatása, felülfertőzés, vakarás tovább ronthatja a tüneteket, és a folyamat krónikussá válhat.

Az ekcéma igen hasonlíthat a bőrt érintő egyéb gyulladásokra, ezért minden elhúzódó dermatitisz esetén gondolni kell arra, hogy a tüneteket allergén, vagy egyéb irritáló hatású anyag okozza. Fontos, hogy az orvos tisztában legyen azzal, hogy a beteg milyen munkahelyen dolgozik, mi a hobbija, milyen lakásban lakik, tartanak-e állatot. Fontos adat lehet az utóbbi időben történt kozmetikum- (szappan, testápoló parfüm), valamint mosószerváltás is. 

Ha a tünetek alapján nem sikerül felállítani a diagnózist, az epikután, azaz bőrrátevési próba segíthet. Ilyenkor a leggyakoribb - allergiát, irritációt kiváltó - anyagokat helyezik fel a bőrre és figyelik a kiváltott bőrreakciót. Sajnos, ha a próba negatív, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a betegség nem áll fenn. Ez arra utal, hogy esetleg nem sikerült azonosítani a kiváltó anyagot. Az ekcémagyanús beteget minden esetben bőrgyógyász szakorvosnak kell vizsgálnia.

Kezelése 
A terápia legfontosabb eleme a kiváltó anyag kerülése. Amennyiben a kiváltó anyagot nem kerüli el az érintett, akkor a tünetek kiújulnak, a meglévő tünetek tovább súlyosbodnak. Ha a bőrreakció kiváltásában a fényexpozíciónak is szerepe van, akkor a betegeknek kerülniük kell a közvetlen napfényt. A gyulladt terület hűsítő borogatása enyhíti a tüneteket. Helyileg alkalmazott szteroid tartalmú krémek használata a panaszokat megszűnteti, a krémet maximum naponta két-háromszor vékonyan felkenve kell használni.

Megelőzése 

A kezeléshez hasonlóan a megelőzésben is a kiváltó anyag kerülése az elsődleges. Amennyiben az ekcémát mosószer okozza, a készítményt cseréljük le, mosogatószerek tisztítószerek használatakor viseljünk gumikesztyűt. Napfény által kiváltott ekcéma esetén használjunk fényvédő krémeket, tartózkodjunk az erős napfénytől, nyáron lehetőleg maradjunk az árnyékban, az arc védelmére javasolt kalap viselése. 

faggyúmirigy-túlműködés

A faggyúmirigyek betegségei hátterében rendszerint a mirigyek túlműködése áll, ami gyakran gyulladással párosul. A gyulladás igen változatos lehet: a felszínes képződményektől egészen a mélybe terjedő sipolyozó, befertőződött gennyel teli zacskókig. Az akne általában a fiatal korosztályt érinti. A másik, faggyúmirigyekhez kapcsolható, de inkább a középkorúakat, illetve idősebb korosztályt érintő betegség az ún. rosacea, amely az orcák pirosas gyulladását jelenti. Ez a betegség az orrot és középarcot érinti, inkább bőrpírral, kevésbé gennyes tünetekkel jár. Ritkán a száj körül és az állon előforduló vöröses kiütések is kialakulhatnak. Utóbbit száj körüli bőrgyulladásnak (perioralis dermatitis) is nevezik.


Az akne kialakulását és a klinikai képet a hormonok, a faggyútermelés, a bőr elszarusodásának menete, a bőr járulékos baktériumflórája és az esetleges bakteriális felülfertőződés együttesen határozzák meg. Mivel serdülőkorban a bőr elszarusodásának mértékék jelentősen fokozó ún. androgén hormonok szintje nagyfokban megváltozik, a betegség képe serdülőkorban kezd kialakulni. A zavar első lépéseként még csak mikroszkopikus a bőr mélyében kiinduló elváltozásról van szó, amikor a kóros mértékű elszarusodás a faggyúmirigyek kivezetőcsövét elzárja. Ez az elzáródás, mint egy cella a bőr mélyébe zárja a faggyúból, elszarusodott hámból és baktériumokból álló együttest. A bezárt baktériumok a faggyút alkotóelemeire, zsírsavakra kezdik bontani, ami irritálja a mirigy falát, tovább fokozva a gyulladást. A fokozott faggyútermelés kitágítja a mirigy falát így kialakul egy ciszta, ami a feszülés miatt megreped, és irritáló tartalma a szövetek közé kerülve súlyos gyulladást idéz elő. Ez tályogképződéssel járhat, ami a későbbiekben csak súlyos heggel gyógyul.

A betegség általában serdülőkorban kezdődik, krónikus állapot, mely felnőttkorig fennállhat, de idővel a tünetek mérséklődnek. Általánosságban igaz, hogy az elváltozások néhány hét után általában jól válaszolnak a kezelésre, de időről időre fellángolhatnak. Orvosilag nem veszélyes, kivételt képez a kezeletlen, súlyos fertőzés. Hegesedés akkor jelentkezhet, ha a súlyos akne kezeletlen marad.

Az aknéval ellentétben a rosacea eredete kevésbé ismert. Jellemzője, hogy világos bőrűeken gyakoribb, és az étrend, valamint a zsíranyagcsere nem játszik szerepet kialakulásában. A száj körüli gyulladás eredete ugyancsak ismeretlen, a hidratáló zsíros kozmetikumok szerepet játszhatnak kialakulásában.

Tünetei, felismerése

Az aknét megjelenés alapján felszínes és mély típusokba soroljuk. A felületesre a fehér (zárt) vagy fekete (nyitott) mitesszerek a jellemzőek. Nagyobb gyulladt elváltozások, csak nyomkodás hatására jönnek létre. A mély típus esetében a gyulladt, gennyes elváltozások a jellemzőek, melyek vagy a külvilágra ürülnek, vagy a mélybe terjednek. Ilyen elváltozások az arc mellett megjelenhetnek a vállon, törzsön, nyakon, illetve a mellen. A felszínes típus ritkán, a mély típus gyakran hagy hátra heges képződményeket. A tünetek az évszaktól is részben függnek. Télen zárt környezetben kisebb a bőr öntisztulása, így a kép súlyosbodik, nyáron viszont a napsugárzás jótékony hatása miatt enyhülnek a tünetek.

A rosacea okozta panaszok igen hasonlítanak az akné tüneteire, azonban mitesszerek nem jellemzik. Rosacea jelenhet meg a törzsön és végtagokon is. Speciális formája az orra terjedő dudoros, vörös elváltozás. A perioralis dermatitis képe a felületes aknéra és rosacea keverékére hasonlít. Jellemzője, hogy az ajakpír és az elváltozás között vékony ép bőrsáv látható.

Kezelése

Általánosságban elmondható, hogy a serdülőkorban mindenki átesik valamilyen fokú akne képződésén. Ez idővel meggyógyul. A zsíros kozmetikumok bizonyítottan rontják az állapotot, a fertőtlenítő hatású szappanokhoz hasonlóan. Utóbbiak a bőr normál baktériumflóráját befolyásolják, elpusztítják azt, így bőrünk természetes védekezőképessége sérül.

A bőr általános szappanokkal történő rendszeres tisztítása segít a helyzeten. A bőr zsírosodásánál fontos és praktikus tényező a haj hosszúsága. A lelógó hosszú haj könnyen zsírosodik és tömíti el a pórusokat. Jelenlegi ismereteink szerint a sport, a szexuális élet, vagy a táplálkozási szokások nincsenek összefüggésben az akne kialakulásával.

Amennyiben valamely étel irritáló hatása merül fel, szükségessé válik annak drasztikus megvonása. Ha a tünetek ennek következtében javulnak, és csak az ismételten elfogyasztott étel hatására újulnak ki a tünetek, felmerül az adott étel oki szerepe. Az akne legtöbb esetben a serdülő korosztályt érinti, ami a betegnek és a szülőknek egyaránt komoly pszichés megterhelést okozhat. Fontos, hogy a szülők beszéljenek serdülőkorú gyermekeikkel a problémáról, értessék meg velük, hogy a tünetek csak átmenetiek. Ha szükséges kérjék ki kozmetikus, bőrgyógyász tanácsát. A felületes mitesszereket forró vizes borogatás után ún. mitesszernyomóval el lehet távolítani, de a gyulladt elváltozásokat, csak akkor próbáljuk meg eltávolítani, miután tisztán, láthatóan a felszínre törnek. Az otthoni fürdőszobai nyomogatás helyett helyesebb a szakember, kozmetikus felkeresése. A felületes gyulladt típusban antibiotikum vagy A-vitamin-készítmények óvatos külső alkalmazása válhat indokolttá, de jó hatással van a kvarclámpa, illetve a napfény szárító hatása is.

A mély akne kezelésének fő célja a későbbi hegképződés mérséklése. Ilyenkor széles spektrumú antibiotikum és A-vitamin-készítmény szájon át történő bevitele a kezelés fő alapja. Az A-vitamin túlzott fogyasztása igen sok mellékhatással járhat, ezért csak nagyon óvatosan lehet alkalmazni. Javasolt bőrgyógyász tanácsát kérni. A helyi szteroidok használata szigorúan tilos.

A rosacea kezelése helyi vagy szájon át történő antibiotikumok adásával történhet. A speciális dudoros vörös orr, sebészeti plasztikát igényel. A száj körüli bőrgyulladásnak szájon át történő antibiotikum vagy A-vitamin-készítmény adása a megfelelő terápia.

Megelőzése

Az akne megelőzésében kulcsfontosságú a bőr tisztántartása. Nagyon zsíros bőr esetén arclemosó használata, valamint a zsíros, olajos ételek mérsékelt fogyasztása javasolt. A rosacea és perioralis dermatitis ismeretlen kóreredete miatt nincsen bizonyított módszer a megelőzéshez, de a rosacea-nál felmerült a fűszeres ételek és az alkohol kedvezőtlen hatása. 

korpásodás

A korpásodás a hajas fejbőr, súlyosabb esetben más bőrterületek gyulladásos, hámlással járó megbetegedése, melyben a bőr faggyútermelése és annak összetétele nem kóros. Fiatal felnőttkorban való megjelenésekor általában hormonális háttér gyanítható, de bármely életkorban előfordulhat - életünk során legalább egyszer mindannyiunkat érint.

Kialakulása, okai

A korpásodásnak lehet akut vagy krónikusan fennálló formája. Okai közt általánosan genetikai háttért gyanítanak, melyre a különböző élethelyzetek, úgymint a hormonális, illetve táplálkozási tényezők, fertőzések, klimatikus viszonyok és stresszhelyzetek is befolyásolnak. Felvetődik még annak lehetősége is, hogy a korpa bizonyos formája jól reagál gombaölő szerekre, így nem zárható ki a Pityrosporum ovale nevű gomba hajas fejbőrön való elterjedése, és a szervezet általa kiváltott reakciója.

Tünetei, felismerése

A fejbőr viszketése nem állandó, de gyakori, esetleg a korpát megelőző tünet lehet. A fejbőr maga lehet száraz, szárazon hámló, sárgás, illetve pikkelyszerűen korpával fedett. A tünetek sokszínűségét az érintett által már használt különféle samponok (általában szárító jellegűek), illetve hajszeszek használata erősen befolyásolja. Súlyosabb esetekben érintett lehet a fej, az arc, mellkas, hát, köldök, szemhéjak, orrnyereg és egyéb testhajlatok bőre. Szélsőséges esetekben a szem, azon belül a kötőhártya gyulladásos elváltozása is felléphet. A pörkök mellett a szárazabb típusú elváltozásokban megjelenhet a bőr mélyébe terjedő berepedéssel járó elváltozás, mely jellege miatt felülfertőződhet. Legyengült szervezetekben (HIV-fertőzöttek, Parkinson-kóros betegek, idős betegek esetén) e felülfertőződések súlyos formát is ölthetnek.

A betegséggel természetesen bőrgyógyászunkat keressük fel. Az orvos fő feladata más betegségek kizárása. A hajas fejbőr hámlásos pikkelyes elváltozásánál ki kell zárni a hajas fejbőr pikkelysömörének lehetőségét, melynél általában a hámló pikkelyek alatt a bőr gyulladt, vörösen elszíneződött, megvastagodott. Ha a bőr inkább vörösesen gyulladt, és nem a hámló pikkelyek uralják a képet, akkor a bőr krónikus gyulladására is gondolni kell, melyért többnyire a faggyúmirigyek kóros működése felelős. Más, egyéb gomba okozta fertőzéseket ugyancsak ki kell zárni, ezért a hajas fejbőrről nyert kaparékmintából a gombatenyésztés segít a további diagnózisban. Ilyenkor más gombafajokat is kell keresni, mert ezek jelenléte a gyógyszeres terápia sikerét jelentősen befolyásolják.

Kezelése

A betegség kezelésében a hosszútávon használt samponok, valamint az ezeket kiegészítő oldatok, krémek játsszák a főszerepet. A samponok között a kátrány-, a kén-, a cink- és a szeléntartalmúakat kell megemlíteni, melyek előnyösen befolyásolják a fejbőr elszarusodási ütemét, illetve fertőtlenítő hatással is rendelkeznek. A samponok másik ismert családja a ketoconazol nevű gombaölő szert tartalmazó samponok, melyek gyógyító hatásában vitatott gombaölő tulajdonsága, de használatuk nem tisztázott eredetű korpánál is előnyösnek látszik. Súlyosabb esetekben, ha a gyulladásos kép erősen uralja a betegséget, akkor szteroid gyulladáscsökkentő oldatok és krémek használata is szóba jön. Csecsemőkorban előforduló korpánál a 10%-os szalicilsavat tartalmazó oldat használata javasolt. Egy hónapon keresztül alkalmazva fiatal felnőttkorban is előnyös lehet. A betegség sajnos az élet folyamán többször visszatérhet, különböző súlyossággal.

Megelőzése Mivel a korpásodás kialakulásáért genetikai tényezők is felelősek lehetnek, így a megelőző tevékenységgel a tünetek enyhe megjelenést tudjuk befolyásolni. A legfontosabb a sampon használata. A hajmosás gyakoriságáról a mai napig viták folynak. A flakonokon feltüntetett gyakori, mindennapi használatra javasolt samponok valóban mindennapi használata kétséges. Mivel a hajas fejbőrnek is van egy öntisztító funkciója, ami együtt jár a bőr elszarusodásának, faggyútermelésének, baktériumflórájának egyensúlyával, így ennek felborítását okozó vegyszerek (samponok), mindennapi használata nem előnyös, az ideális a haj zsírosodásától függően heti 2-4 hajmosás.

A hajmosás minősége sem mindegy. A hajra közvetlenül felvitt nagy adag sampon is kimondottan káros hatású. A sampont tenyerünkben eloszlatva egyenletesen célszerű felvinni. A hajmosást legalább kettő öblítés kövesse, törekedjünk a maradék sampon alapos kimosására. A mosás után használt, különböző hajtípushoz ajánlott öblítők, balzsamok túlzott, gyakori használata sem célszerű.

Ha tehetjük meleg nyári napokon, a szárítógép helyett a természetes száradást részesítsük előnyben. A megelőzés alapja nem csak a haj minőségének rendszeres megfigyelése, de a fejbőr kontrollálása is. A haj lehet zsíros tapintatú, mikor a fejbőr már száraz és hámlik. Ilyenkor a zsíros hajra használt, erősen zsíroldó, szárító hatású samponok a fejbőr állapotát tovább ronthatják. Sajnos alapvető szabály, hogy a már lenőtt rossz állapotú hajon gyakran csak az olló segít. Ne próbáljuk a töredezett, hosszú hajat samponokkal újjá varázsolni, mert az már egy nehezen regenerálódó egység, viszont a samponok túlzott használatával tönkretehetjük a fejbőr regenerálódni próbáló, élő egységét, és így a növekvő hajra is káros hatást gyakorolhatunk.

Meg kell még említeni a különböző hajfixálók és festékek használatát is. A festéshez használt ún. szőkítők, és a dauerhoz használt vegyszerek nem csak a hajszál szerkezetét roncsolják, de óhatatlanul a fejbőrre is eljutnak, azon erőteljes károsodást, marásos sérüléseket hozva létre.

Alapszabályként említendő, hogy a haj és egyben a hajas fejbőr is a test és lélek egészségi állapotát tükrözi (a férfiak hormonális okokból létrejött kopaszodása és a lelki tényezők nem bizonyítottak). A bőr és haj minőségéért a B- és A-vitaminok felelősek, így ezek ideális bevitele is fontos az egészséges hajas fejbőr megőrzésében. A korpásodás pszichés vonatkozásában a mindennapi stressz játszik főszerepet, így annak tudatos csökkentése, a lelki egyensúly megteremtése is gyógyulással járhat. 

anyajegy, szemölcs, tyúkszem

Az anyajegyek, a szemölcsök és a tyúkszem meghatározása a köztudatban erősen összemosódott. Az elmúlt húsz évben a rosszindulatú festékes anyajegyek előfordulása megháromszorozódott, melynek hátterében az emberek megváltozott életmódja (a barna bőr divatja, a szoláriumozás, a déli országokban tett egyre több nyaralás) és a bennünket érő erősödő ultraibolya sugárzás áll. Emiatt kiemelt fontosságú, hogy a laikusok is képesek legyenek időben felismerni a bőr kóros elváltozásait, és elfogadják a rendszeres szűrővizsgálat jelentőségét.

Kialakulásuk, tünetei, felismerésük

Az anyajegy genetikailag hordozott adottságunk. Már születésünk pillanatában jelen lehet, de a gyermekkorban is kialakulhat. A szemölcsök vírus (human papilloma vírus, HPV) eredetű elváltozások. Megjelenésük függ az immunrendszer HPV-fertőzésre adott, egyénenként változó válaszától. A szemölcsöket gyakran tévesztik össze a test fokozott nyomásnak kitett területein kialakuló bőrkeményedéssel, a tyúkszemmel.

A festékes anyajegyek, latin nevén naevus pigmentosus, általában barnás színezetűek, de lehetnek kékes-feketék is. Ezek a foltszerű elváltozások a bőrtől akár el is emelkedhetnek, olykor szőrszál is kinőhet belőlük. A barnás elváltozások kicsi, általában 5 mm-nél kisebb, kerek képződmények, esetükben ritkábban fordul elő rosszindulatú elfajulás. Szőrszál ritkán nő ki belőlük.

Az anyajegyek másik csoportja kékesfekete fél-egy centiméteres tömött ép bőrrel fedett elváltozások, melyek általában a kézháton, alkaron fordulnak elő. Ezek az anyajegyek sokkal nagyobb odafigyelést igénylenek, mert ezeknél nagyobb a rosszindulatú elfajulás veszélye.

A szemölcsök általában bőrszínű, fehéres, változatos méretű lapos, vagy bőrből kiemelkedő, olykor hegyes elváltozások, melyek megtalálhatóak csoportosan, vagy elszórtan, akár önállóan is. Előfordulásuk főként a kézen, nyaki régióban, a láb talpi felszínén, vagy speciális vonalas formában az arcon gyakori. Utóbbit kúszó szemölcsnek is nevezik, kisgyermekeknél gyakori ez a forma, amely a viszketés miatti vakargatástól alakul ki.

A tyúkszemek általában a fokozott, kóros nyomásnak kitett területeken alakulnak ki. A népességben gyakori lábat érintő deformitások miatt többnyire a láb különböző részein /bütyök, kalapácsujj felett/ gyakori, megjelenésében hasonlít a nagyobb szemölcsökre.

Az anyajegyek meghatározói a forma és annak változásai. A bőrgyógyász is ezeket a tulajdonságait használja fel a rosszindulatú elfajulás megítélésére. A laikusnak sem árt azonban tudni mikor érdemes bőrgyógyászhoz fordulni. Évente legalább egyszer javasolt bőrgyógyászati szűrésen részt venni, panasz esetén a nyári időszakot megelőzően és annak végén is.

A klasszikus tényezőket az angolszász irodalomban ABCD betűkkel jelölik. Az "A" asszimetriát, a "B" (border) szélet, a "C" (color) színt, míg a "D" (diameter) átmérőt jelöl. Ha az ismert anyajegyünk, ami eddig szimmetrikus, szabályos alakú volt, asszimetrikussá válik, vagy ha a szabályos széle kezd elmosódni, darabossá válni, vagy ha megszokott színe sötétebbé, egyenetlenebbé válik, vagy ha az átmérő növekszik, alapban eléri az 5 mm-t, akkor gondolni kell az esetleges elfajulás veszélyére. Ilyenkor mindenképpen tanácsos felkeresni bőrgyógyászunkat. Az ismertetett jeleken kívül akkor is mindig javasolt kikérni szakorvos tanácsát, ha az anyajegyet sérülés éri, vérzik, fokozott irritáció miatt folyamatosan gyulladt a környezete /piros, meleg udvar, fokozott viszketésérzet az anyajegy környékén/.

A szemölcsök esetén is hasznos felkeresni terápiás tanács céljából a bőrgyógyászt, a fertőzés növekedésének, terjedésének megelőzése érdekében. Rosszindulatú elfajulás szemölcsök esetében ritkaság, de bizonyos fajtáiban (pl. a HPV egy fajtája okozta condilloma acuminatum). A szemölcsök irritálhatják a bőrt, így a folyamatos vakargatás (pl. kúszószemölcs) miatt mikrosérülések keletkeznek, melyen keresztül a mélybe juthatnak a leszakadt vírussal fertőzött sejteket, előidézve azok megtelepedését és elterjedését.

Tyúkszem esetében bizonyos szakmák, pl. pedikűrös, előszeretettel metszik, vágják le annak egy részét, jóllehet ez csak átmeneti javulást okoz. A fokozott irritációnak, nyomásnak kitett területen ugyanis újraképződik a bőrkeményedés. Ilyenkor az irritáció okát kell megszüntetni, amihez néha már egy kényelmesebb cipő viselése is elegendő, olykor azonban ortopéd sebész beavatkozása is szükségessé válik.

 

Kezelésük, megelőzésük

A meglévő anyajegyeknél a cél a rosszindulatú elfajulás, illetve ép bőrön a rosszindulatú festékes daganatok kialakulásának megelőzése. Meg kell említeni a fokozott kockázatú embereket, akik világos hajjal és szemmel, kimondott fehér bőrrel rendelkeznek. Ők már a legkisebb napsütésre is inkább leégnek, mint barnulnak. Fokozott kockázatúnak minősül az, akinek családjában halmozottan fordul elő a bőrrák, illetve akiknél nagyszámban (50-100) található atípusos festékes anyajegy. Általában a fokozott kockázatúaknál a gondos megfigyelés, az önellenőrzés és a rendszeres bőrgyógyászati kontroll mellet, ajánlatos az elfajulás egyik fő okának az UV sugárnak a kerülése, azaz a szoláriumok kerülése és nyáron is könnyű hosszú ujjú fehér ruha viselése. A napnak legjobban kitett területek - kézfej, alkar, az arcon az orr, ajak és fülcimpák, lábszár, lábfej - magas, legalább 20-as faktorú naptejjel való védelme.

A naptejek kiválasztásánál nemcsak bőrtípusunkat, hanem a napon töltött órák számát, napszakot is figyelembe kell venni. Ha nem tudunk dönteni az nekünk ideális faktorról, és a naptej csomagolásán sincs információ, akkor érdemes úgy kalkulálni, hogy egy átlag bőrű ember esetében a szokásos nyári napon főidőben minimum a 8-as faktor szükségeltetik kb. 20perc napozáshoz. Azonban inkább becsüljük fölé a faktort. A reklámozott vízhatlan naptejeket előnyét ne vegyük figyelembe, úgy kezeljük fürdés után, mintha lemostuk volna. Arról se feledkezzünk meg, hogy a napozás délelőtt 11 és délután 2 óra között a legveszélyesebb!

Mivel fertőzésről van szó, a szemölcsökkel kapcsolatos védelem alapja a higiénia. A kézen előforduló szemölcsök vírusait a mindennapi kontaktus útján kapjuk meg és adjuk tovább. Ennek megelőzése érdekében kiemelkedő fontosságú a megfelelő kézmosás. A lábon előforduló talpi szemölcsök vírusait általában a fürdők, zuhanyzók vizes padlóiról kapjuk meg, így ajánlatos a papucsok viselése, illetve a fokozott lábhigiénia. Mivel a vírusok felázott bőrbe könnyebben jutnak be, így izzadós lábúaknál ajánlatos a nehezen szellőző műbőr, sűrűn szőtt műszálas illetve a szorosan zárt cipők kerülése.

A tyúkszem kialakulásának elkerülése érdekében lehetőleg ne viseljünk olyan cipőt, amely a lábat nyomja, vagy túl szűk. A kialakult ortopédiai deformitások műtéti kezelésére is szükség lehet. 

A fülledt időjárás a gombás bőrfertőzések melegágya

A bőrbetegségek közül a ma már sok országban népbetegségnek számító gombás megbetegedések a leggyakoribbak. A gombák szaporodásnak kedvez a meleg, nedves és sötét környezet, ezért az uszodák és a fürdők vize, valamint a szaunák és a különböző közösségi mosdók kiváló táptalajt szolgáltatnak a gombás fertőzéseknek. Hogyan előzhetjük meg a gombás bőrfertőzések kialakulását?

A természetben előforduló gombafajokat, melyek az ember megbetegedését okozhatják, orvosi szempontból két csoportra osztjuk: az egyik csoport tagjai az úgynevezett obligát patogén gombák, amelyek minden esetben megbetegedést okoznak, míg a második csoportba azokat a fajokat soroljuk, amelyek csak valamilyen hajlamosító tényező megléte esetén okoznak problémát (fakultatív patogének). Ez utóbbi csoportba tartozik például a közismert, Candida nevű gomba is.

A gombák képesek megemészteni a bőr, a hajszál és a köröm szarurétegét, amivel megfertőzik a bőrt, a hajat és körmöt is. A gombás megbetegedésekkel szemben szervezetünk természetes védekezőképességgel rendelkezik, amiben a bőrünkön természetes körülmények között előforduló baktériumflóra, a bőr savköpenye és az ép szaruréteg együttesen játszik szerepet. A védőmechanizmusok bármelyikének károsodása esetén nagyobb valószínűséggel alakul ki fertőzés. A három fő tényezőn kívül is ismerünk hajlamosító tényezőket, amelyek mellett gyakrabban alakul ki megbetegedés. Ide sorolhatóak a különféle anyagcsere-betegségek, a cukorbetegség, a vérkeringési zavarok, az elhízás, az elhúzódó antibiotikumos kezelés, az immunhiányos állapotok, továbbá a zárt, nem szellőző, műszálas ruházat viselése.

A tünetek a kórokozótól és a fertőzés által érintett területtől függően eltérőek lehetnek. A fejen előforduló gombás fertőzések közül a korpásodás a leggyakoribb, amelyet az ún. Malassezia fajok okoznak. A betegség fehér lemezes hámlás képében jelentkezik, melyet időnként viszketés kísér. Egy másik gombafajta, a Microsporum által okozott gombás fertőzés esetén a hajas fejbőr területén a fertőzött régióban lisztszerű, finoman korpádzó hámlás kezdődik, majd a hajszálak letöredeznek. A mélyebb bőrrétegeket is érintő gombás megbetegedés könnyen összekeverhető a gennyes bőrfertőzéssel, azonban a gombás fertőzés esetén az érintett területről a hajszálak könnyen kihúzhatóak. Az arc, illetve a test bőrének gombás fertőzésére jellemző, hogy az érintett területen a bőr finoman hámló, gyulladt, viszket, környezetétől élesen elhatárolódik, a széli részeken pedig apró hólyagok is megjelenhetnek. Gyógyuláskor a bőrfelület közepe kokárdarajzolatot mutathat. A pytiriasis versicolor nevű megbetegedés esetén főleg az arcon és a felső testfélen észlelhetők összefolyó, barnás, hámló bőrelváltozások, amelyekre jellemző, hogy napozáskor az érintett területen nem képződik pigment, és kozmetikailag igen zavaró fehér foltok láthatók. A kórokozó gomba a hajas fejbőrön is megtelepedhet, így az aláhulló apró korpapikkelyekkel állandóan újrafertőzheti a bőrt.

A kéz gombás fertőzése általában az ujjak között kezdődik, innen terjed tovább a tenyérre, kézhátra. A hámlást mérsékelt viszketés kísérheti, illetve a bőrön apró berepedések keletkezhetnek.

A lábon a gombás fertőzés egyaránt érintheti a lábujjak közét és a körmöket. A lábujjközök fertőzése esetén a bőr felázott, fehér színű, széle berepedt, erősen viszket. Később a berepedés helyén kisebb sebek keletkezhetnek. A körömgombásodás esetén a köröm eleinte sárgásan elszíneződik, majd megvastagodik, és hosszanti irányban felreped. A lábgombásodás szövődményei igen súlyosak lehetek, nyirokérgyulladás vagy akár orbánc is kialakulhat.

Az említett testtájakon kívül gyakran alakul ki gombás fertőzés az összefekvő területeken (például lágyékhajlat, mell alatti redő, hónaljárok). Az érintett bőr felülete vörös, viszket, esetenként nedvező és akár ki is sebesedhet.

A gombás fertőzések külön csoportját alkotják a Candida által okozott megbetegedések. A Candida az egészséges emberek szájában is előfordul, és csak valamely hajlamosító tényező megléte esetén okoz megbetegedést. Újszülötteknél, immunhiányos betegeknél, illetve idős embereknél szájpenészt is okozhat, ami a nyelven és a száj nyálkahártyán fehér lepedék képében jelenik meg. Nőknél körömágygyulladást is okozhat a kézen, amit a helytelen manikűrözés, műkörömviselés, illetve a meleg és nedves környezetben végzett munka válthat ki. A körömágy ilyenkor gyulladt, vöröses, a köröm alól genny préselhető ki. A Candida ezenkívül hüvelygyulladást és folyást is okozhat, melynek jellemző tünete az égő, viszkető érzés, illetve a sárgás-fehér színű folyás. A fertőzött nők partnerüket is megfertőzhetik: férfiaknál a fertőzés a makk és a fityma gyulladását, ugyanitt viszketést, vörösséget okoz.

Gombás fertőzés gyanúja esetén a bőrgyógyász már a jellegzetes tünetek alapján megállapíthatja a betegséget, ha pedig szükséges, kenetet vesz és tenyésztést végez.

Ha már bekövetkezett a baj, célszerű minden esetben szakembert felkeresni. Az egyes betegségek többnyire jól kezelhetőek helyi hatású gombaellenes kenőcsökkel, súlyos fertőzés esetén azonban szájon át szedhető, gombaellenes gyógyszer válhat szükségessé. A köröm gombás fertőzései ma már speciális, gombaölő körömlakk segítségével is gyógyíthatóak. Hüvelyi gombás fertőzés gyanújával forduljon nőgyógyászhoz.

A gombás fertőzések megelőzését segíti a hajlamosító tényezők ismerete és ezek elkerülése. A műszálas, nem szellőző ruhadarabok viselését tanácsos mellőzni, különösen a nyári melegben. Lehetőleg szellőző bőrcipőt viseljünk, nyáron pedig javasolt a nyitott szandál. Nyilvános uszodákban, zuhanyzókban, szaunában, edzőteremben soha ne járjunk mezítláb, mindig viseljünk papucsot. Az összefekvő bőrterületek hintőporozásával csökkenthető az izzadás mértéke, ami ugyancsak hatásosnak bizonyulhat a fertőzés megelőzésére.