Allergia

Az allergiás megbetegedések száma egyre növekszik, s nem csupán azért, mert a tünetek egyre szélesebb körben válnak ismertté. Az allergia oka rendkívül összetett, mind a környezetben egyre nagyobb számban előforduló nem természetesen anyagok, mind a genetikai, pszichés és immunológiai faktorok fontos szerepet játszanak a betegség kialakulásában. Pusztán a környezeti ártalmakat okolni tévedés volna, hiszen a modernizációval nem csupán a környezetünk, hanem életformánk is gyökeresen átalakult. Régi megfigyelés, hogy a balkezesség gyakran jár együtt allergiával, hogy az anyai dohányzás allergizáló hatású az utódra nézve, hogy a szorongó és depressziós betegek közt sokkal gyakoribb az allergia. Mindez azt sugallja, hogy az idegrendszer és a pszichikum működése szoros kapcsolatban áll az immunrendszerrel, így a modernizáció közvetett, a magzatra és a fejlődő csecsemőre való hatása is belejátszik az allergiás betegségek kialakulásához, nem beszélve a felnőttkorban kialakuló tünetekről, melyeknek hátterében sokszor akut stressz áll.Az allergiát korunk népbetegségének is nevezik, mivel szinte minden harmadik embert érint. Maga az allergiás hajlam a lakosság 30-50%-ban jelen van, ez azonban csak az esetek egy részében nyilvánul meg allergiás tünet vagy betegség formájában. Az allergiás betegségek előfordulása az allergiás betegség fajtájától függően és életkoronként is különbözik. Míg csecsemő és kisgyermekkorban a leggyakrabban a bőr- és ételallergiák jelentkeznek, addig később a légúti allergiás tünetek kerülnek előtérbe. A szénanátha például leginkább serdülő- és fiatalkorban kezdődik. Idősebb korban általában enyhülni szoktak a tünetek. Ettől függetlenül persze bármelyik allergiás betegség bármelyik életkorban megjelenhet, hiszen bár az allergiás hajlam örökletes, és születéstől fogva fennállhat, egyéb külső és belső tényezők is közrejátszanak abban, hogy a tünetek mikor és milyen formában jelennek meg (lásd. multifaktoriális betegség).
      Leggyakoribb allergiás betegség a szénanátha: a lakosság legalább 10-15%-ban fordul elő, bár a nemzetközi adatok eltérőek, illetve földrajzi különbségek is vannak. Magyarországon minden 10-15. ember szenved szénanáthában. Az asztma ritkább, előfordulása életkortól függően kb. 2-10%, és csak az esetek egy részében allergiás eredetű. Az ekcéma szintén nem mindig allergiás eredetű, de a veleszületett, allergiás eredetű formája a leggyakoribb: a lakosság kb. 5-15%-ában fordul elő. A többi allergiás betegség (pl. ételallergia, csalánkiütés, gyógyszerallergia) esetében jóval bizonytalanabbak az előfordulási adatok, mert nem mindig kerülnek diagnosztizálásra, és a háttér tisztázása sem mindig olyan egyszerű, mint pl. a virágporallergia esetében.Az allergiás betegség diagnosztizálása (igazolása) elsősorban a tüneti kép és lefolyás, illetve egyéb orvosi vizsgálatok (bőrpróba, esetleg ellenanyag vizsgálat, légzésfunkciós vizsgálat) alapján történik. 
A tüneti kép és lefolyás tisztázására az orvos részletes kórtörténetet (anamnézist) vesz fel, melynek során rákérdez a tünetekre, a tüneteket kiváltó körülményekre, arra, hogy a panaszok mióta állnak fenn, időszakosan, visszatérően (pl. szezonálisan, azaz évszakokhoz kötötten) vagy tartósan jelentkeznek. Kérdéseket tesz fel az életkörülményekkel kapcsolatban (lakáskörülmények, foglalkozás, munkahely, stb.). Fontos a családi anamnézis tisztázása is, azaz, hogy előfordult-e a családtagok, rokonok között allergiás betegség.
      Az allergiás reakció és a kiváltó tényezők (allergének) kimutatására leggyakrabban bőrpróbát (Prick-teszt) végeznek. A bőrpróba során a vizsgálni kívánt allergént tartalmazó oldat egy cseppjét karcolják be a bőr külső rétegébe, és azt vizsgálják, hogy kialakul-e bőrpír, és az milyen mértékű. A vizsgálat fájdalmatlan, és kb. 1 órát vesz igénybe.
      Bizonyos estekben - pl. ha az allergén igazolása nehézségbe ütközik - kiegészítő vizsgálatok is szóba jöhetnek, pl. vérvétel az allergén semlegesítésére a szervezetben termelődő különleges ellenanyagok kimutatására (ellenanyag vizsgálat). Bizonyos esetekben fül-orr-gégészeti vizsgálat is szükséges az orrlégzés vizsgálatára, illetve egyéb - a tüneteket kiváltó, fenntartó vagy súlyosbító - betegség (pl. orrsövényferdülés, orrpolip, mandulagyulladás, stb.) feltárására.
      Asztmás tünetek esetében légzésfunkciós vizsgálat is történik: fájdalmatlan vizsgálat, mely során speciális eszközökkel vizsgálják a hörgők, tüdő állapotát, működését.

Remészetesen az allergiára is van megoldás, http://www.bioplaza.eoldal.hu/cikkek/magnetoterapia/magneter-home.html

http://www.bioplaza.eoldal.hu/cikkek/biorezonancia--allapotfelmeres/

Remélem valakinek segítettem ebben! Várok válaszokat,kérdéseket csak bátran!

Biorezonancia terápiával az allergia kioltható, tünetei megszüntethetőek.

Nagyon fontos a terápiák sikeréhez, hogy három hetes karantént lehessen tartani az allergénnel szemben. Ez azt jelenti pontosan, hogy az illető ebben a három hétben egyáltalán nem találkozhat az adott anyaggal.

Könnyen belátható, hogy pollenallergiát kezelni főszezonban kevésbé lehet sikeres, mint a téli, kora tavaszi időszakban, amikor a növények pollenjeinek koncentrációja a legkisebb, vagy egyáltalán nincs a levegőben.

Javasoljuk, hogy használja ki a téli, kora tavaszi kedvező időszakot ha Ön pollenallergiás, hogy ne kelljen nyáron hisztamin tartalmú gyógyszereket szednie, ne kelljen a legnagyobb melegben a szénanáthától szenvednie.
A modern gyógyszerek és egyéb medicinák képtelenek megküzdeni a futótűzként terjedő betegséggel szemben, mivel a megközelítés kizárólag materialista szinten (tüneti kezelés biokémiai eszközökkel) történik. Mindemellett rendkívül elterjedtek, egyéb mellékhatásokat előidézve az emberekben.

Sok betegséggel küzdenek az emberek, melyek valójában táplálkozási eredetű allergiák

Legtöbbször a módosított -nem természetes- fehérjék túlzott fogyasztása okozza. Sok olyanismeretlen eredetűnek hitt tünettel, vagy betegséggel élnek együtt emberek, melynek valódi oka az élelmiszer allergia. Ez állapotfelméréssel megállapítható. Minden allergiát nem szeretnék külön elemezni, inkább térjünk át a megoldásra.

Az allergia kioltás komplex biorezonancia terápia menete

Karantén a terápia folyamán a fő (bázis) allergénekre -azaz három hétig nem találkozhat vele- adott esetben nem ehet, ihat az illető olyan dolgokat melyekben ezek az allergének szerepelnek.

Első hetek:

- méregtelenítés elindítása és felgyorsítása, ami gyümölcsnapokkal, sok víz fogyasztással, kisebb böjttel kiegészítve rendkívül hatékonyan működik, már rövid időn belül jobb közérzetnek örvendhet. Külön terápiaként is ajánlott elvégezni.

- emésztőrendszer szerveinek támogatása, kiválasztó szervek optimális működésének elősegítése

- hiánypótlás, táplálék kiegészítők és telítetlen zsírsavakat tartalmazó készítmények alkalmazása

- keringésjavítás, testmozgás fokozása

- a háttérben megbújó lelki okok feldolgozásának megkezdése

Az utolsó héten az allergia lenyomatának (engramjának) kioltása következik, amikor magával az anyaggal dolgozunk. Ennek lényege, hogy figyelmeztetjük a szervezetet arra, amit meg kell oldania. A kioltó kezeléseket 2-3 naponta, minimum háromszor ismételjük meg.

A beavatkozás -szezonallergia esetén például- a szezonon kívül elvégezve maximálisan eredményes. (teljes tünetmentesség a szezonban). Nagyon fontos, hogy szezonon kívül érdemesebb elvégezni, a karantén betartása miatt. A tapasztalat az, hogy a terápia alkalmazása bizonyos esetekben a szezonban végezve is lényeges enyhülést ér el.