Az elmúlt években derült fény arra a tényre, hogy a nyirokkeringés betegségei a lakosság 5-8%-át érintő népbetegségnek számítanak. Manapság egyre több nemzetközi kutatás foglalkozik az orvoslásnak ezzel a - közelmúltig kissé elhanyagolt - területével. A nyirokrendszer megbetegedése folytán létrejövő idült ödéma tartósan kellemetlenséget okozhat a betegnek, és komoly szövődmények kialakulásával fenyeget. Időben felismerve és szakszerűen kezelve az ödémát, jelentősen javítható a beteg egészségi állapota, és ezzel életminősége is.
Kialakulása, okai
A nyirokrendszer egy olyan hálózatot alkot, amely nyirokerekből és nyirokcsomókból áll, és amelynek a szövetekből a nagyobb sejteket és molekulákat tartalmazó folyadék összegyűjtése a feladata. Egészséges esetben az ember szervezetében keringő testnedvek 1-2%-a található a nyirokerekben, ez a folyadék a nyirokcsomókon átszűrődve mintegy megtisztul, majd végül a szívhez közelítve a vénás rendszerbe ömlik. A vénás keringés elégtelensége esetén akár 30%-ra is megemelkedhet a nyirokutakon továbbított folyadék mennyisége, amennyiben viszont a nyirokkeringés akadályozott, pangás alakul ki, aminek következtében fehérjék, sejtek és folyadék lépnek ki a szövetek közötti térbe. Ezt az érhálózaton kívüli kóros folyadékfelhalmozódást nevezik vizenyőnek, vagy orvosi szóval ödémának.
Nyiroködéma akkor keletkezik, ha az ép nyirokrendszer túlterhelődik, illetve amennyiben a nyirokerek károsodnak és nem képesek szállítani az amúgy normális mennyiségű folyadékot. Túlterhelést a vénás keringés túlterheltsége (pl. mélyvénás trombózis utáni állapot), továbbá egyes gyulladásos megbetegedések (pl. a bőr orbáncos, gombás, gennyes fertőzései) hozhatnak létre. A nyirokerek károsodása öröklött fejlődési rendellenesség, vagy szerzett károsodás következménye lehet. Az öröklött nyiroködémának csecsemőkorban, illetve serdülőkorban jelentkező változata ismert, mindkét esetben az alsó végtagi nyirokerek fejlődése tér el az egészségestől. A szerzett formákat sérülés, (pl. tumor miatti nyirokcsomó-elvávolítás vagy sugárkezelés során, esetleg műtéti szövődményként), vagy külső összenyomás okozhatja (pl. akár a nyirokrendszert, akár más szerveket érintő daganat miatt). Hazánkban nagyon ritka, a trópusi országokban elterjedt a filariázis nevű, nyirokutakat megtámadó féreg-fertőzés.
Nyiroködéma akkor keletkezik, ha az ép nyirokrendszer túlterhelődik, illetve amennyiben a nyirokerek károsodnak és nem képesek szállítani az amúgy normális mennyiségű folyadékot. Túlterhelést a vénás keringés túlterheltsége (pl. mélyvénás trombózis utáni állapot), továbbá egyes gyulladásos megbetegedések (pl. a bőr orbáncos, gombás, gennyes fertőzései) hozhatnak létre. A nyirokerek károsodása öröklött fejlődési rendellenesség, vagy szerzett károsodás következménye lehet. Az öröklött nyiroködémának csecsemőkorban, illetve serdülőkorban jelentkező változata ismert, mindkét esetben az alsó végtagi nyirokerek fejlődése tér el az egészségestől. A szerzett formákat sérülés, (pl. tumor miatti nyirokcsomó-elvávolítás vagy sugárkezelés során, esetleg műtéti szövődményként), vagy külső összenyomás okozhatja (pl. akár a nyirokrendszert, akár más szerveket érintő daganat miatt). Hazánkban nagyon ritka, a trópusi országokban elterjedt a filariázis nevű, nyirokutakat megtámadó féreg-fertőzés.
Tünetei, felismerése
A nyirokerekből kilépő folyadék jellemzően a szervezet olyan részein halmozódik fel, ahol laza szövetek találhatók. Tipikusan ilyen a kéz- illetve lábhát területe. A vizenyő ezeken a helyeken a bőr alatti puha, fájdalmatlan duzzanatként tapintható. Jellegzetessége, hogy az ujjbenyomatot megtartja. Általában az ujjak is duzzadtak, tövükben - a csecsemők kezére emlékeztető - mély redő található. Minél nagyobb mennyiségű a kóros folyadékgyülem, és minél régebb óta áll fenn, annál szembetűnőbb az egész végtag megvastagodása.
A vizenyő következtében az ödémás területen gyakran alakul ki a nyirokrendszer és a környező, bőr alatti kötőszövetek másodlagos gyulladása. Ilyenkor a bőr meleg, vörös, a gyulladt nyirokér fájdalmas kötegként tapintható, a betegnek hőemelkedése vagy láza van. Az ismétlődő gyulladások hosszú távon az ödémás terület megkeményedéséhez valamint a fölötte lévő bőr fokozatos megvastagodásához vezetnek. További szövődmények lehetnek az ödémás területen az ismétlődő orbáncos és más fertőző bőrbetegségek, továbbá ekcéma, sőt rosszindulatú daganatok kialakulása is előfordul.
A nyiroködéma felismerése nem okoz gondot az orvosnak, egyszerű megtekintéssel, tapintással megállapítható a kórisme. Eszközös vizsgálatra (nyirokérfestés, vagy izotópos nyirokkeringés vizsgálat) csak nagyon ritkán - a pontos kiváltó ok tisztázása érdekében - kerül sor.
A vizenyő következtében az ödémás területen gyakran alakul ki a nyirokrendszer és a környező, bőr alatti kötőszövetek másodlagos gyulladása. Ilyenkor a bőr meleg, vörös, a gyulladt nyirokér fájdalmas kötegként tapintható, a betegnek hőemelkedése vagy láza van. Az ismétlődő gyulladások hosszú távon az ödémás terület megkeményedéséhez valamint a fölötte lévő bőr fokozatos megvastagodásához vezetnek. További szövődmények lehetnek az ödémás területen az ismétlődő orbáncos és más fertőző bőrbetegségek, továbbá ekcéma, sőt rosszindulatú daganatok kialakulása is előfordul.
A nyiroködéma felismerése nem okoz gondot az orvosnak, egyszerű megtekintéssel, tapintással megállapítható a kórisme. Eszközös vizsgálatra (nyirokérfestés, vagy izotópos nyirokkeringés vizsgálat) csak nagyon ritkán - a pontos kiváltó ok tisztázása érdekében - kerül sor.
Kezelése, megelőzése
Nyiroködéma esetén sikeres kezelés csak több terápiás módszer kombinált alkalmazásától várható, amit kizárólag kórházi osztályon lehet biztosítani. Rugalmas pólya (fásli) vagy gyógyharisnya viselése, a végtagok törzs felé irányuló masszázsa (más szóval nyirokdrenázs, amely gyógytornász segítségével kézzel, vagy speciálisan erre szolgáló, géppel felfújt mandzsettával végezhető), tornagyakorlatok végzése valamint a láb felpolcolása jelentik a már létrejött nyiroködéma kezelésének alapját. Kiegészítésként vénás keringésjavító és más ödéma-csökkentő gyógyszerek adása, bőrgyógyászati kezelés és helyes étrend kialakítása javasolt. Nyiroködémához kapcsoltan kialakuló másodlagos gyulladás esetén antibiotikum adására van szükség. A betegnek otthonában folytatnia kell a fásli vagy gyógyharisnya viselését (ezeket az orvos pontos méretvétel után egyénre szabottan írja fel receptre), és a kórházban betanult gyógytornát rendszeresen el kell végeznie.
Idült nyiroködéma esetén rendszeres orvosi ellenőrzésre van szükség, és a betegség súlyosbodása vagy szövődmény fellépése miatt időnként a kórházi kezelés megismétlésére kerülhet sor.
Idült nyiroködéma esetén rendszeres orvosi ellenőrzésre van szükség, és a betegség súlyosbodása vagy szövődmény fellépése miatt időnként a kórházi kezelés megismétlésére kerülhet sor.
Nagy hangsúlyt kell fektetni az ödéma kialakulásának megelőzésére, mivel nem áll rendelkezésre olyan kezelési mód, amely teljes, végleges gyógyulást eredményezne. Az ödéma létrejöttének megakadályozását a kiváltó okok megelőzésével, vagy korai, szakszerű kezelésükkel lehet elérni. Kiemelt szerepe van a nyirokkeringés szempontjából is a megfelelő vénás keringés fenntartásának vagy visszaállításának. Normális testsúly, rendszeres testmozgás, vénás torna végzése jelentősen hozzájárulnak az egészséges vénás- és ezáltal az ép nyirokkeringés megóvásához.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése