A bőrbetegségek közül a ma már sok országban népbetegségnek számító gombás megbetegedések a leggyakoribbak. A gombák szaporodásnak kedvez a meleg, nedves és sötét környezet, ezért az uszodák és a fürdők vize, valamint a szaunák és a különböző közösségi mosdók kiváló táptalajt szolgáltatnak a gombás fertőzéseknek. Hogyan előzhetjük meg a gombás bőrfertőzések kialakulását?
A természetben előforduló gombafajokat, melyek az ember megbetegedését okozhatják, orvosi szempontból két csoportra osztjuk: az egyik csoport tagjai az úgynevezett obligát patogén gombák, amelyek minden esetben megbetegedést okoznak, míg a második csoportba azokat a fajokat soroljuk, amelyek csak valamilyen hajlamosító tényező megléte esetén okoznak problémát (fakultatív patogének). Ez utóbbi csoportba tartozik például a közismert, Candida nevű gomba is.
A gombák képesek megemészteni a bőr, a hajszál és a köröm szarurétegét, amivel megfertőzik a bőrt, a hajat és körmöt is. A gombás megbetegedésekkel szemben szervezetünk természetes védekezőképességgel rendelkezik, amiben a bőrünkön természetes körülmények között előforduló baktériumflóra, a bőr savköpenye és az ép szaruréteg együttesen játszik szerepet. A védőmechanizmusok bármelyikének károsodása esetén nagyobb valószínűséggel alakul ki fertőzés. A három fő tényezőn kívül is ismerünk hajlamosító tényezőket, amelyek mellett gyakrabban alakul ki megbetegedés. Ide sorolhatóak a különféle anyagcsere-betegségek, a cukorbetegség, a vérkeringési zavarok, az elhízás, az elhúzódó antibiotikumos kezelés, az immunhiányos állapotok, továbbá a zárt, nem szellőző, műszálas ruházat viselése.
A tünetek a kórokozótól és a fertőzés által érintett területtől függően eltérőek lehetnek. A fejen előforduló gombás fertőzések közül a korpásodás a leggyakoribb, amelyet az ún. Malassezia fajok okoznak. A betegség fehér lemezes hámlás képében jelentkezik, melyet időnként viszketés kísér. Egy másik gombafajta, a Microsporum által okozott gombás fertőzés esetén a hajas fejbőr területén a fertőzött régióban lisztszerű, finoman korpádzó hámlás kezdődik, majd a hajszálak letöredeznek. A mélyebb bőrrétegeket is érintő gombás megbetegedés könnyen összekeverhető a gennyes bőrfertőzéssel, azonban a gombás fertőzés esetén az érintett területről a hajszálak könnyen kihúzhatóak. Az arc, illetve a test bőrének gombás fertőzésére jellemző, hogy az érintett területen a bőr finoman hámló, gyulladt, viszket, környezetétől élesen elhatárolódik, a széli részeken pedig apró hólyagok is megjelenhetnek. Gyógyuláskor a bőrfelület közepe kokárdarajzolatot mutathat. A pytiriasis versicolor nevű megbetegedés esetén főleg az arcon és a felső testfélen észlelhetők összefolyó, barnás, hámló bőrelváltozások, amelyekre jellemző, hogy napozáskor az érintett területen nem képződik pigment, és kozmetikailag igen zavaró fehér foltok láthatók. A kórokozó gomba a hajas fejbőrön is megtelepedhet, így az aláhulló apró korpapikkelyekkel állandóan újrafertőzheti a bőrt.
A kéz gombás fertőzése általában az ujjak között kezdődik, innen terjed tovább a tenyérre, kézhátra. A hámlást mérsékelt viszketés kísérheti, illetve a bőrön apró berepedések keletkezhetnek.
A lábon a gombás fertőzés egyaránt érintheti a lábujjak közét és a körmöket. A lábujjközök fertőzése esetén a bőr felázott, fehér színű, széle berepedt, erősen viszket. Később a berepedés helyén kisebb sebek keletkezhetnek. A körömgombásodás esetén a köröm eleinte sárgásan elszíneződik, majd megvastagodik, és hosszanti irányban felreped. A lábgombásodás szövődményei igen súlyosak lehetek, nyirokérgyulladás vagy akár orbánc is kialakulhat.
Az említett testtájakon kívül gyakran alakul ki gombás fertőzés az összefekvő területeken (például lágyékhajlat, mell alatti redő, hónaljárok). Az érintett bőr felülete vörös, viszket, esetenként nedvező és akár ki is sebesedhet.
A gombás fertőzések külön csoportját alkotják a Candida által okozott megbetegedések. A Candida az egészséges emberek szájában is előfordul, és csak valamely hajlamosító tényező megléte esetén okoz megbetegedést. Újszülötteknél, immunhiányos betegeknél, illetve idős embereknél szájpenészt is okozhat, ami a nyelven és a száj nyálkahártyán fehér lepedék képében jelenik meg. Nőknél körömágygyulladást is okozhat a kézen, amit a helytelen manikűrözés, műkörömviselés, illetve a meleg és nedves környezetben végzett munka válthat ki. A körömágy ilyenkor gyulladt, vöröses, a köröm alól genny préselhető ki. A Candida ezenkívül hüvelygyulladást és folyást is okozhat, melynek jellemző tünete az égő, viszkető érzés, illetve a sárgás-fehér színű folyás. A fertőzött nők partnerüket is megfertőzhetik: férfiaknál a fertőzés a makk és a fityma gyulladását, ugyanitt viszketést, vörösséget okoz.
Gombás fertőzés gyanúja esetén a bőrgyógyász már a jellegzetes tünetek alapján megállapíthatja a betegséget, ha pedig szükséges, kenetet vesz és tenyésztést végez.
Ha már bekövetkezett a baj, célszerű minden esetben szakembert felkeresni. Az egyes betegségek többnyire jól kezelhetőek helyi hatású gombaellenes kenőcsökkel, súlyos fertőzés esetén azonban szájon át szedhető, gombaellenes gyógyszer válhat szükségessé. A köröm gombás fertőzései ma már speciális, gombaölő körömlakk segítségével is gyógyíthatóak. Hüvelyi gombás fertőzés gyanújával forduljon nőgyógyászhoz.
A gombás fertőzések megelőzését segíti a hajlamosító tényezők ismerete és ezek elkerülése. A műszálas, nem szellőző ruhadarabok viselését tanácsos mellőzni, különösen a nyári melegben. Lehetőleg szellőző bőrcipőt viseljünk, nyáron pedig javasolt a nyitott szandál. Nyilvános uszodákban, zuhanyzókban, szaunában, edzőteremben soha ne járjunk mezítláb, mindig viseljünk papucsot. Az összefekvő bőrterületek hintőporozásával csökkenthető az izzadás mértéke, ami ugyancsak hatásosnak bizonyulhat a fertőzés megelőzésére.
A gombák képesek megemészteni a bőr, a hajszál és a köröm szarurétegét, amivel megfertőzik a bőrt, a hajat és körmöt is. A gombás megbetegedésekkel szemben szervezetünk természetes védekezőképességgel rendelkezik, amiben a bőrünkön természetes körülmények között előforduló baktériumflóra, a bőr savköpenye és az ép szaruréteg együttesen játszik szerepet. A védőmechanizmusok bármelyikének károsodása esetén nagyobb valószínűséggel alakul ki fertőzés. A három fő tényezőn kívül is ismerünk hajlamosító tényezőket, amelyek mellett gyakrabban alakul ki megbetegedés. Ide sorolhatóak a különféle anyagcsere-betegségek, a cukorbetegség, a vérkeringési zavarok, az elhízás, az elhúzódó antibiotikumos kezelés, az immunhiányos állapotok, továbbá a zárt, nem szellőző, műszálas ruházat viselése.
A tünetek a kórokozótól és a fertőzés által érintett területtől függően eltérőek lehetnek. A fejen előforduló gombás fertőzések közül a korpásodás a leggyakoribb, amelyet az ún. Malassezia fajok okoznak. A betegség fehér lemezes hámlás képében jelentkezik, melyet időnként viszketés kísér. Egy másik gombafajta, a Microsporum által okozott gombás fertőzés esetén a hajas fejbőr területén a fertőzött régióban lisztszerű, finoman korpádzó hámlás kezdődik, majd a hajszálak letöredeznek. A mélyebb bőrrétegeket is érintő gombás megbetegedés könnyen összekeverhető a gennyes bőrfertőzéssel, azonban a gombás fertőzés esetén az érintett területről a hajszálak könnyen kihúzhatóak. Az arc, illetve a test bőrének gombás fertőzésére jellemző, hogy az érintett területen a bőr finoman hámló, gyulladt, viszket, környezetétől élesen elhatárolódik, a széli részeken pedig apró hólyagok is megjelenhetnek. Gyógyuláskor a bőrfelület közepe kokárdarajzolatot mutathat. A pytiriasis versicolor nevű megbetegedés esetén főleg az arcon és a felső testfélen észlelhetők összefolyó, barnás, hámló bőrelváltozások, amelyekre jellemző, hogy napozáskor az érintett területen nem képződik pigment, és kozmetikailag igen zavaró fehér foltok láthatók. A kórokozó gomba a hajas fejbőrön is megtelepedhet, így az aláhulló apró korpapikkelyekkel állandóan újrafertőzheti a bőrt.
A kéz gombás fertőzése általában az ujjak között kezdődik, innen terjed tovább a tenyérre, kézhátra. A hámlást mérsékelt viszketés kísérheti, illetve a bőrön apró berepedések keletkezhetnek.
A lábon a gombás fertőzés egyaránt érintheti a lábujjak közét és a körmöket. A lábujjközök fertőzése esetén a bőr felázott, fehér színű, széle berepedt, erősen viszket. Később a berepedés helyén kisebb sebek keletkezhetnek. A körömgombásodás esetén a köröm eleinte sárgásan elszíneződik, majd megvastagodik, és hosszanti irányban felreped. A lábgombásodás szövődményei igen súlyosak lehetek, nyirokérgyulladás vagy akár orbánc is kialakulhat.
Az említett testtájakon kívül gyakran alakul ki gombás fertőzés az összefekvő területeken (például lágyékhajlat, mell alatti redő, hónaljárok). Az érintett bőr felülete vörös, viszket, esetenként nedvező és akár ki is sebesedhet.
A gombás fertőzések külön csoportját alkotják a Candida által okozott megbetegedések. A Candida az egészséges emberek szájában is előfordul, és csak valamely hajlamosító tényező megléte esetén okoz megbetegedést. Újszülötteknél, immunhiányos betegeknél, illetve idős embereknél szájpenészt is okozhat, ami a nyelven és a száj nyálkahártyán fehér lepedék képében jelenik meg. Nőknél körömágygyulladást is okozhat a kézen, amit a helytelen manikűrözés, műkörömviselés, illetve a meleg és nedves környezetben végzett munka válthat ki. A körömágy ilyenkor gyulladt, vöröses, a köröm alól genny préselhető ki. A Candida ezenkívül hüvelygyulladást és folyást is okozhat, melynek jellemző tünete az égő, viszkető érzés, illetve a sárgás-fehér színű folyás. A fertőzött nők partnerüket is megfertőzhetik: férfiaknál a fertőzés a makk és a fityma gyulladását, ugyanitt viszketést, vörösséget okoz.
Gombás fertőzés gyanúja esetén a bőrgyógyász már a jellegzetes tünetek alapján megállapíthatja a betegséget, ha pedig szükséges, kenetet vesz és tenyésztést végez.
Ha már bekövetkezett a baj, célszerű minden esetben szakembert felkeresni. Az egyes betegségek többnyire jól kezelhetőek helyi hatású gombaellenes kenőcsökkel, súlyos fertőzés esetén azonban szájon át szedhető, gombaellenes gyógyszer válhat szükségessé. A köröm gombás fertőzései ma már speciális, gombaölő körömlakk segítségével is gyógyíthatóak. Hüvelyi gombás fertőzés gyanújával forduljon nőgyógyászhoz.
A gombás fertőzések megelőzését segíti a hajlamosító tényezők ismerete és ezek elkerülése. A műszálas, nem szellőző ruhadarabok viselését tanácsos mellőzni, különösen a nyári melegben. Lehetőleg szellőző bőrcipőt viseljünk, nyáron pedig javasolt a nyitott szandál. Nyilvános uszodákban, zuhanyzókban, szaunában, edzőteremben soha ne járjunk mezítláb, mindig viseljünk papucsot. Az összefekvő bőrterületek hintőporozásával csökkenthető az izzadás mértéke, ami ugyancsak hatásosnak bizonyulhat a fertőzés megelőzésére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése