A láz tulajdonképpen nem betegség, hanem tünet. Láz akkor lép fel, amikor különböző, fertőző és nem fertőző ágensek kapcsolatba kerülnek a szervezettel, és ennek válaszaként lázkeltő anyagok, ún. pirogének termelődnek. Lázról akkor beszélünk, ha a testhőmérséklet a 38 Celsius-fokot meghaladja. Gyermekkorban a lázat többnyire valamilyen azonosítható kórokozó okozza. A lázas állapot általában rövid időn belül, néhány nap, megszűnik.
A láz okai
A lázas betegség általában hirtelen kezdődik, rossz közérzettel, gyengeséggel, bágyadtsággal jár. A láz kialakulását megelőzheti fejfájás, hidegrázás is. A beteg gyermek bőre kipirult, főleg az orcák területén (lázrózsák), forró tapintatú. Igen súlyos bakteriális fertőzések esetén előfordulhat, hogy a gyermek végtagjai hűvösek, míg a törzse, arca forró. A gyerekek között igen nagy különbségek vannak annak tekintetében, hogy milyen a közérzetük, és általános állapotuk. Vannak gyerekek, akik már hőemelkedés esetén is igen elesettek, gyengék, míg mások még igen magas láz esetén is jó állapotúak és igen élénkek. Ez természetesen függ a láz okától is.
A láz megállapítása egyértelműen a testhőmérséklet mérésével történik. A testfelszín és a maghőmérséklet között 0,5o C fokos különbség van, ezért a végbélben vagy szájban, fülben mért hőmérséklet magasabb, mint a hónaljban mért. Csecsemőknél, kisgyermeknél a végbélben mérjük a lázat. A hőmérőt addig kell a popsiban tartani, amíg a hőmérő higanyszála még kúszik felfelé, a mért értékből fél fokot levonva kapjuk meg a valós hőt. Manapság már hazánkban is kaphatók fülhőmérők, melyek digitálisan mérnek hőt, azonban ezek kevésbé pontosak. Nagyobb gyermekeknél nyugodtan mérhetjük a lázat hónaljban, erre a célra a higanyos és digitális lázmérők egyaránt jól használhatók. A normális testhőmérséklet 36-37o C fok között van, 37o C fok felett hőemelkedésről, 38o C fok felett lázról beszélünk.
A gyermekkori lázas állapotok hátterében az esetek 70 százalékában valamilyen vírusfertőzés áll. Légúti fertőzések esetén, az általános tüneteken és a lázon kívül, torokfájás, orrfolyás, köhögés, és a nyaki nyirokcsomók duzzanata jelentkezhet. Az első lázas napon, ha a gyermeknek egyéb betegsége (pl. immunhiányos állapot, szívfejlődési rendellenesség) nincsen, nem feltétlenül kell azonnal orvoshoz fordulnunk.
Feltétlenül forduljunk azonban orvoshoz, ha a gyermek három napon túl is lázas, vagy ha nagyon magas láza van. Ezekben az esetekben a gondos vizsgálat mellett szükség lehet fülészeti vizsgálatra, amely során eldönthető, hogy a láz hátterében nem áll-e középfül-, vagy arcüreggyulladás. A háziorvos eldöntheti azt is, hogy szükség van-e valamilyen laboratóriumi vizsgálat elvégzésére.
A vérkép vizsgálata alapján megállapítható az, hogy a láz hátterében vírusfertőzés vagy bakteriális fertőzés áll. Szükség esetén süllyedést is néznek, a gyorsult süllyedés a szervezetben zajló gyulladás jele. Ma már a legtöbb helyen elvégzik az úgynevezett C-reaktiv protein (CRP) vizsgálatot, amely egy bakteriális fertőzésekben termelődő fehérje, és emelkedett szintje egyértelműen mutatja a bakteriális fertőzést fennállását. Ha a tünetek alapján felmerül a tüdőgyulladás gyanúja mellkasröntgen elvégzése is indokolt lehet.
Ha a lázas betegséget nem kísérik légúti tünetek, és a gyermek láza nem szűnik, akkor a fenti laboratóriumi vizsgálatokon kívül a vizelet vizsgálata is fontos. A légúti fertőzéseken kívül gyermekkorban a húgyúti fertőzések is gyakran okoznak lázat. Különösen indokolt a vizeletvizsgálat elvégzése, ha a gyermek a pisilés kapcsán csípő, égő érzésről panaszkodik, vagy ha a szokásosnál többször pisil, vagy ha már korábban volt vesemedence gyulladása.
Mindenképpen szakorvosi vizsgálat szükséges, ha a láz intermittálló jellegű, azaz elmúlik majd ismételten visszatér, hetekig eltart, ha izületi duzzanat és fájdalom kíséri. Ebben az esetben speciális képalkotó vizsgálatok (CT, MRI) elvégzése, illetve immunológiai kivizsgálás is indokolt lehet.
Külön figyelmet érdemelnek az újszülöttek, főként 4-hetes koruk előtt. Ha a baba lázas, azonnal keressük fel a gyermekorvost. Újszülöttkorban ugyanis a láz hátterében nagy valószínűséggel bakteriális fertőzés áll, és mivel a babák immunrendszere még éretlen, akár néhány óra alatt nagyon súlyos állapot is kialakulhat.
A láz megállapítása egyértelműen a testhőmérséklet mérésével történik. A testfelszín és a maghőmérséklet között 0,5o C fokos különbség van, ezért a végbélben vagy szájban, fülben mért hőmérséklet magasabb, mint a hónaljban mért. Csecsemőknél, kisgyermeknél a végbélben mérjük a lázat. A hőmérőt addig kell a popsiban tartani, amíg a hőmérő higanyszála még kúszik felfelé, a mért értékből fél fokot levonva kapjuk meg a valós hőt. Manapság már hazánkban is kaphatók fülhőmérők, melyek digitálisan mérnek hőt, azonban ezek kevésbé pontosak. Nagyobb gyermekeknél nyugodtan mérhetjük a lázat hónaljban, erre a célra a higanyos és digitális lázmérők egyaránt jól használhatók. A normális testhőmérséklet 36-37o C fok között van, 37o C fok felett hőemelkedésről, 38o C fok felett lázról beszélünk.
A gyermekkori lázas állapotok hátterében az esetek 70 százalékában valamilyen vírusfertőzés áll. Légúti fertőzések esetén, az általános tüneteken és a lázon kívül, torokfájás, orrfolyás, köhögés, és a nyaki nyirokcsomók duzzanata jelentkezhet. Az első lázas napon, ha a gyermeknek egyéb betegsége (pl. immunhiányos állapot, szívfejlődési rendellenesség) nincsen, nem feltétlenül kell azonnal orvoshoz fordulnunk.
Feltétlenül forduljunk azonban orvoshoz, ha a gyermek három napon túl is lázas, vagy ha nagyon magas láza van. Ezekben az esetekben a gondos vizsgálat mellett szükség lehet fülészeti vizsgálatra, amely során eldönthető, hogy a láz hátterében nem áll-e középfül-, vagy arcüreggyulladás. A háziorvos eldöntheti azt is, hogy szükség van-e valamilyen laboratóriumi vizsgálat elvégzésére.
A vérkép vizsgálata alapján megállapítható az, hogy a láz hátterében vírusfertőzés vagy bakteriális fertőzés áll. Szükség esetén süllyedést is néznek, a gyorsult süllyedés a szervezetben zajló gyulladás jele. Ma már a legtöbb helyen elvégzik az úgynevezett C-reaktiv protein (CRP) vizsgálatot, amely egy bakteriális fertőzésekben termelődő fehérje, és emelkedett szintje egyértelműen mutatja a bakteriális fertőzést fennállását. Ha a tünetek alapján felmerül a tüdőgyulladás gyanúja mellkasröntgen elvégzése is indokolt lehet.
Ha a lázas betegséget nem kísérik légúti tünetek, és a gyermek láza nem szűnik, akkor a fenti laboratóriumi vizsgálatokon kívül a vizelet vizsgálata is fontos. A légúti fertőzéseken kívül gyermekkorban a húgyúti fertőzések is gyakran okoznak lázat. Különösen indokolt a vizeletvizsgálat elvégzése, ha a gyermek a pisilés kapcsán csípő, égő érzésről panaszkodik, vagy ha a szokásosnál többször pisil, vagy ha már korábban volt vesemedence gyulladása.
Mindenképpen szakorvosi vizsgálat szükséges, ha a láz intermittálló jellegű, azaz elmúlik majd ismételten visszatér, hetekig eltart, ha izületi duzzanat és fájdalom kíséri. Ebben az esetben speciális képalkotó vizsgálatok (CT, MRI) elvégzése, illetve immunológiai kivizsgálás is indokolt lehet.
Külön figyelmet érdemelnek az újszülöttek, főként 4-hetes koruk előtt. Ha a baba lázas, azonnal keressük fel a gyermekorvost. Újszülöttkorban ugyanis a láz hátterében nagy valószínűséggel bakteriális fertőzés áll, és mivel a babák immunrendszere még éretlen, akár néhány óra alatt nagyon súlyos állapot is kialakulhat.
Jellegzetessége
A lázas betegség általában hirtelen kezdődik, rossz közérzettel, gyengeséggel, bágyadtsággal jár. A láz kialakulását megelőzheti fejfájás, hidegrázás is. A beteg gyermek bőre kipirult, főleg az orcák területén (lázrózsák), forró tapintatú. Igen súlyos bakteriális fertőzések esetén előfordulhat, hogy a gyermek végtagjai hűvösek, míg a törzse, arca forró. A gyerekek között igen nagy különbségek vannak annak tekintetében, hogy milyen a közérzetük, és általános állapotuk. Vannak gyerekek, akik már hőemelkedés esetén is igen elesettek, gyengék, míg mások még igen magas láz esetén is jó állapotúak és igen élénkek. Ez természetesen függ a láz okától is.
A láz megállapítása egyértelműen a testhőmérséklet mérésével történik. A testfelszín és a maghőmérséklet között 0,5o C fokos különbség van, ezért a végbélben vagy szájban, fülben mért hőmérséklet magasabb, mint a hónaljban mért. Csecsemőknél, kisgyermeknél a végbélben mérjük a lázat. A hőmérőt addig kell a popsiban tartani, amíg a hőmérő higanyszála még kúszik felfelé, a mért értékből fél fokot levonva kapjuk meg a valós hőt. Manapság már hazánkban is kaphatók fülhőmérők, melyek digitálisan mérnek hőt, azonban ezek kevésbé pontosak. Nagyobb gyermekeknél nyugodtan mérhetjük a lázat hónaljban, erre a célra a higanyos és digitális lázmérők egyaránt jól használhatók. A normális testhőmérséklet 36-37o C fok között van, 37o C fok felett hőemelkedésről, 38o C fok felett lázról beszélünk.
A gyermekkori lázas állapotok hátterében az esetek 70 százalékában valamilyen vírusfertőzés áll. Légúti fertőzések esetén, az általános tüneteken és a lázon kívül, torokfájás, orrfolyás, köhögés, és a nyaki nyirokcsomók duzzanata jelentkezhet. Az első lázas napon, ha a gyermeknek egyéb betegsége (pl. immunhiányos állapot, szívfejlődési rendellenesség) nincsen, nem feltétlenül kell azonnal orvoshoz fordulnunk.
Feltétlenül forduljunk azonban orvoshoz, ha a gyermek három napon túl is lázas, vagy ha nagyon magas láza van. Ezekben az esetekben a gondos vizsgálat mellett szükség lehet fülészeti vizsgálatra, amely során eldönthető, hogy a láz hátterében nem áll-e középfül-, vagy arcüreggyulladás. A háziorvos eldöntheti azt is, hogy szükség van-e valamilyen laboratóriumi vizsgálat elvégzésére.
A vérkép vizsgálata alapján megállapítható az, hogy a láz hátterében vírusfertőzés vagy bakteriális fertőzés áll. Szükség esetén süllyedést is néznek, a gyorsult süllyedés a szervezetben zajló gyulladás jele. Ma már a legtöbb helyen elvégzik az úgynevezett C-reaktiv protein (CRP) vizsgálatot, amely egy bakteriális fertőzésekben termelődő fehérje, és emelkedett szintje egyértelműen mutatja a bakteriális fertőzést fennállását. Ha a tünetek alapján felmerül a tüdőgyulladás gyanúja mellkasröntgen elvégzése is indokolt lehet.
Ha a lázas betegséget nem kísérik légúti tünetek, és a gyermek láza nem szűnik, akkor a fenti laboratóriumi vizsgálatokon kívül a vizelet vizsgálata is fontos. A légúti fertőzéseken kívül gyermekkorban a húgyúti fertőzések is gyakran okoznak lázat. Különösen indokolt a vizeletvizsgálat elvégzése, ha a gyermek a pisilés kapcsán csípő, égő érzésről panaszkodik, vagy ha a szokásosnál többször pisil, vagy ha már korábban volt vesemedence gyulladása.
Mindenképpen szakorvosi vizsgálat szükséges, ha a láz intermittálló jellegű, azaz elmúlik majd ismételten visszatér, hetekig eltart, ha izületi duzzanat és fájdalom kíséri. Ebben az esetben speciális képalkotó vizsgálatok (CT, MRI) elvégzése, illetve immunológiai kivizsgálás is indokolt lehet.
Külön figyelmet érdemelnek az újszülöttek, főként 4-hetes koruk előtt. Ha a baba lázas, azonnal keressük fel a gyermekorvost. Újszülöttkorban ugyanis a láz hátterében nagy valószínűséggel bakteriális fertőzés áll, és mivel a babák immunrendszere még éretlen, akár néhány óra alatt nagyon súlyos állapot is kialakulhat.
A láz megállapítása egyértelműen a testhőmérséklet mérésével történik. A testfelszín és a maghőmérséklet között 0,5o C fokos különbség van, ezért a végbélben vagy szájban, fülben mért hőmérséklet magasabb, mint a hónaljban mért. Csecsemőknél, kisgyermeknél a végbélben mérjük a lázat. A hőmérőt addig kell a popsiban tartani, amíg a hőmérő higanyszála még kúszik felfelé, a mért értékből fél fokot levonva kapjuk meg a valós hőt. Manapság már hazánkban is kaphatók fülhőmérők, melyek digitálisan mérnek hőt, azonban ezek kevésbé pontosak. Nagyobb gyermekeknél nyugodtan mérhetjük a lázat hónaljban, erre a célra a higanyos és digitális lázmérők egyaránt jól használhatók. A normális testhőmérséklet 36-37o C fok között van, 37o C fok felett hőemelkedésről, 38o C fok felett lázról beszélünk.
A gyermekkori lázas állapotok hátterében az esetek 70 százalékában valamilyen vírusfertőzés áll. Légúti fertőzések esetén, az általános tüneteken és a lázon kívül, torokfájás, orrfolyás, köhögés, és a nyaki nyirokcsomók duzzanata jelentkezhet. Az első lázas napon, ha a gyermeknek egyéb betegsége (pl. immunhiányos állapot, szívfejlődési rendellenesség) nincsen, nem feltétlenül kell azonnal orvoshoz fordulnunk.
Feltétlenül forduljunk azonban orvoshoz, ha a gyermek három napon túl is lázas, vagy ha nagyon magas láza van. Ezekben az esetekben a gondos vizsgálat mellett szükség lehet fülészeti vizsgálatra, amely során eldönthető, hogy a láz hátterében nem áll-e középfül-, vagy arcüreggyulladás. A háziorvos eldöntheti azt is, hogy szükség van-e valamilyen laboratóriumi vizsgálat elvégzésére.
A vérkép vizsgálata alapján megállapítható az, hogy a láz hátterében vírusfertőzés vagy bakteriális fertőzés áll. Szükség esetén süllyedést is néznek, a gyorsult süllyedés a szervezetben zajló gyulladás jele. Ma már a legtöbb helyen elvégzik az úgynevezett C-reaktiv protein (CRP) vizsgálatot, amely egy bakteriális fertőzésekben termelődő fehérje, és emelkedett szintje egyértelműen mutatja a bakteriális fertőzést fennállását. Ha a tünetek alapján felmerül a tüdőgyulladás gyanúja mellkasröntgen elvégzése is indokolt lehet.
Ha a lázas betegséget nem kísérik légúti tünetek, és a gyermek láza nem szűnik, akkor a fenti laboratóriumi vizsgálatokon kívül a vizelet vizsgálata is fontos. A légúti fertőzéseken kívül gyermekkorban a húgyúti fertőzések is gyakran okoznak lázat. Különösen indokolt a vizeletvizsgálat elvégzése, ha a gyermek a pisilés kapcsán csípő, égő érzésről panaszkodik, vagy ha a szokásosnál többször pisil, vagy ha már korábban volt vesemedence gyulladása.
Mindenképpen szakorvosi vizsgálat szükséges, ha a láz intermittálló jellegű, azaz elmúlik majd ismételten visszatér, hetekig eltart, ha izületi duzzanat és fájdalom kíséri. Ebben az esetben speciális képalkotó vizsgálatok (CT, MRI) elvégzése, illetve immunológiai kivizsgálás is indokolt lehet.
Külön figyelmet érdemelnek az újszülöttek, főként 4-hetes koruk előtt. Ha a baba lázas, azonnal keressük fel a gyermekorvost. Újszülöttkorban ugyanis a láz hátterében nagy valószínűséggel bakteriális fertőzés áll, és mivel a babák immunrendszere még éretlen, akár néhány óra alatt nagyon súlyos állapot is kialakulhat.
Kezelése
A lázas betegség kezelése mindig két részből áll. Egyrészt - ha a szükséges - kezelni kell a lázat kiváltó okot, valamint tüneti kezelésként csillapítani kell a beteg lázát. Az oki kezelés mindig az alapbetegségtől függ, vírusfertőzések esetén a kezelés csak tüneti, míg igazolt bakteriális fertőzésnél, antibiotikum adása is szükséges. Azt, hogy a beteg gyermek igényel-e kórházi kezelést, a vizsgálatok alapján az orvos dönti el.
A lázcsillapítás történhet gyógyszeresen, illetve fizikális módon is. A gyógyszerek közül gyermekkorban a paracetemol származékokat, és az amidozophen származékokat használjuk. Ezek a készítmények általában lázcsillapító kúp vagy szirup formájában kaphatóak. Tablettákat csak nagyobb gyermekek esetén használunk. Mindenképpen tartsuk be az orvos által előírt, vagy a tájékoztatóban javasolt adagolásokat, mert a lázcsillapítók túladagolása veszélyes!
A fizikális lázcsillapító módszerek közé a hűtőfürdő és a hideg borogatás (priznic) tartoznak. Figyelni kell, hogy egyik esetben se teljesen hideg, hanem legalább szobahőmérsékletű vizet használjunk. A hűtőfürdő során a gyermeket derékig ültessük be langyos vízbe, majd locsolgassuk a mellkasát és a hátát kb. 10-15 percig. A hidegborogatás esetén (kb. szobahőmérsékletű) állott vízbe áztatott kendővel borogassuk be a hátát és a mellkasát. Ezt is kb. 10-15 percig hagyjuk rajta, majd töröljük szárazra bőrét. Az eljárást naponta többször lehet ismételni.
A lázas betegségeket biztosan megelőzni nem lehet, az őszi-téli időszakban bőséges vitamin-fogyasztás, rendszeres testmozgás, illetve a szabad levegőn tett séta erősíti az immunrendszert, és így csökken a fertőző betegségek kialakulásának kockázata is.
A lázcsillapítás történhet gyógyszeresen, illetve fizikális módon is. A gyógyszerek közül gyermekkorban a paracetemol származékokat, és az amidozophen származékokat használjuk. Ezek a készítmények általában lázcsillapító kúp vagy szirup formájában kaphatóak. Tablettákat csak nagyobb gyermekek esetén használunk. Mindenképpen tartsuk be az orvos által előírt, vagy a tájékoztatóban javasolt adagolásokat, mert a lázcsillapítók túladagolása veszélyes!
A fizikális lázcsillapító módszerek közé a hűtőfürdő és a hideg borogatás (priznic) tartoznak. Figyelni kell, hogy egyik esetben se teljesen hideg, hanem legalább szobahőmérsékletű vizet használjunk. A hűtőfürdő során a gyermeket derékig ültessük be langyos vízbe, majd locsolgassuk a mellkasát és a hátát kb. 10-15 percig. A hidegborogatás esetén (kb. szobahőmérsékletű) állott vízbe áztatott kendővel borogassuk be a hátát és a mellkasát. Ezt is kb. 10-15 percig hagyjuk rajta, majd töröljük szárazra bőrét. Az eljárást naponta többször lehet ismételni.
A lázas betegségeket biztosan megelőzni nem lehet, az őszi-téli időszakban bőséges vitamin-fogyasztás, rendszeres testmozgás, illetve a szabad levegőn tett séta erősíti az immunrendszert, és így csökken a fertőző betegségek kialakulásának kockázata is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése