Az orvostudomány mai álláspontja szerint nem vonható éles határ az ekcéma és a dermatitisz, azaz a bőr gyulladásos állapota között. Ezt tovább bonyolítja, hogy a köznyelv még szélesebb betegségcsoportra használja az ekcéma elnevezést. A bőr akut gyulladásos elváltozásait, mely bőrpírrel, kis kiemelkedő göbökkel, gyorsan növekvő, majd szétpukkanó hólyagocskákkal, duzzanattal, nedvezéssel, pörkképződéssel, majd hámlással, viszketéssel járnak, nevezhetjük dermatitisznek, vagy ekcémás dermatitisznek. Ezek hosszabb ideig fennálló, krónikus változatát ekcémának.
A bőrrel érintkező irritáló hatású anyagok által kiváltott dermatitiszt kontakt dermatitisznek nevezzük. Ezek az anyagok, vagy az ép bőrt károsítják, vagy már meglévő krónikus gyulladást lobbantanak fel. Az irritáló hatású anyagokat csoportosíthatjuk erősségük szerint. A gyenge hatásúak esetében több napig tartó ismételt érintkezés szükséges a reakció kiváltásához. Ilyenek a szappanok, detergensek, aceton, de akár a víz is. Erős hatású anyagoknál (pl. savak, lúgok) már 1-2 perces behatási idő is elegendő ahhoz, hogy nagyon súlyos gyulladást és károsodást okozzon a bőrben.
A kontakt dermatitisz allergiás eredetű is lehet. Ennek alapja egy késői típusú allergiás reakció, amelyben a szenzibilizáló, azaz érzékennyé tevő anyag a bőrben lévő immunitásért felelős sejtekben egy emlékezési folyamatot indít el: a gyengébben szenzibilizáló anyagok is érzékenységi reakciót válthatnak ki évek múlva. Mivel a folyamat többfajta sejtek láncreakciójának eredménye, az erősen allergizáló anyagok esetén is 2-3 nap szükséges a gyulladásos bőrreakció kialakulásához. Az allergiás kontakt dermatitisz kiváltó anyagai lehetnek a helyileg alkalmazott gyógyszerek, pl. bizonyos antibiotikumok (penicillin, szulfonamidok), helyi érzéstelenítők (benzocain, lidocain), illetve egyes bőrfertőtlenítők (jód). Sajnos gyakran a ruhagyártás során felhasznált anyagok, kozmetikumok, mosószerek és öblítő szerek is kiválthatnak allergiát.
Bizonyos anyagok fény hatására váltanak ki allergiát. Ennek kialakulásához a vegyi anyag mellett a fény hatása is szükséges. Ilyenkor a tünetek napfényre adott túlzott reakció formájában jelentkeznek. Ennek leggyakoribb kiváltói közé tartoznak a borotválkozás utáni arcszeszek, parfümök, sminkeléshez használt szerek. Bizonyos gyógyszerek (pl. egyes antibiotikumok) szedése is kiválthat fényallergiát, ezt fontos elkülöníteni a kontakt dermatitisztől. Gyakran látjuk, főleg gyermekkorban, hogy bizonyos ételallergiák (laktóz-érzékenység, lisztérzékenység) ekcémaszerű bőrtüneteket váltanak ki.
Tünetei, felismerése
A bőrtünetek súlyossága igen változó lehet. A tünetei igen enyhék is lehetnek, ilyenkor csak bőrpírt észlelünk. Gyakori a viszketés és a hólyagképződés, súlyos esetben duzzanat jelentkezik. A tünetek bármely - a kiváltó anyaggal érintkezett bőrfelületen - kialakulhatnak. A gyulladás széle jellegzetesen éles, a kontaktus helyére korlátozódik, később azonban szóródhat is.
A betegség lefolyása változó. Ha a kiváltó ágenst sikerül megtalálni, és eliminálni, akkor néhány nap alatt csökken a duzzanat, megszűnik a bőrpír és beszáradnak a hólyagok. A hólyagok esetenként megrepednek, alattuk átmenetileg hámhiány alakul ki. A kezdetben akár nedvedző elváltozás végül beszárad. A gyulladás lezajlását követően a bőr korpázóan hámlik, és átmenetileg megvastagszik. A kiváltó anyag folyamatos hatása, felülfertőzés, vakarás tovább ronthatja a tüneteket, és a folyamat krónikussá válhat.
Az ekcéma igen hasonlíthat a bőrt érintő egyéb gyulladásokra, ezért minden elhúzódó dermatitisz esetén gondolni kell arra, hogy a tüneteket allergén, vagy egyéb irritáló hatású anyag okozza. Fontos, hogy az orvos tisztában legyen azzal, hogy a beteg milyen munkahelyen dolgozik, mi a hobbija, milyen lakásban lakik, tartanak-e állatot. Fontos adat lehet az utóbbi időben történt kozmetikum- (szappan, testápoló parfüm), valamint mosószerváltás is.
Ha a tünetek alapján nem sikerül felállítani a diagnózist, az epikután, azaz bőrrátevési próba segíthet. Ilyenkor a leggyakoribb - allergiát, irritációt kiváltó - anyagokat helyezik fel a bőrre és figyelik a kiváltott bőrreakciót. Sajnos, ha a próba negatív, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a betegség nem áll fenn. Ez arra utal, hogy esetleg nem sikerült azonosítani a kiváltó anyagot. Az ekcémagyanús beteget minden esetben bőrgyógyász szakorvosnak kell vizsgálnia.
Kezelése
A terápia legfontosabb eleme a kiváltó anyag kerülése. Amennyiben a kiváltó anyagot nem kerüli el az érintett, akkor a tünetek kiújulnak, a meglévő tünetek tovább súlyosbodnak. Ha a bőrreakció kiváltásában a fényexpozíciónak is szerepe van, akkor a betegeknek kerülniük kell a közvetlen napfényt. A gyulladt terület hűsítő borogatása enyhíti a tüneteket. Helyileg alkalmazott szteroid tartalmú krémek használata a panaszokat megszűnteti, a krémet maximum naponta két-háromszor vékonyan felkenve kell használni.
Megelőzése
A kezeléshez hasonlóan a megelőzésben is a kiváltó anyag kerülése az elsődleges. Amennyiben az ekcémát mosószer okozza, a készítményt cseréljük le, mosogatószerek tisztítószerek használatakor viseljünk gumikesztyűt. Napfény által kiváltott ekcéma esetén használjunk fényvédő krémeket, tartózkodjunk az erős napfénytől, nyáron lehetőleg maradjunk az árnyékban, az arc védelmére javasolt kalap viselése.
A kontakt dermatitisz allergiás eredetű is lehet. Ennek alapja egy késői típusú allergiás reakció, amelyben a szenzibilizáló, azaz érzékennyé tevő anyag a bőrben lévő immunitásért felelős sejtekben egy emlékezési folyamatot indít el: a gyengébben szenzibilizáló anyagok is érzékenységi reakciót válthatnak ki évek múlva. Mivel a folyamat többfajta sejtek láncreakciójának eredménye, az erősen allergizáló anyagok esetén is 2-3 nap szükséges a gyulladásos bőrreakció kialakulásához. Az allergiás kontakt dermatitisz kiváltó anyagai lehetnek a helyileg alkalmazott gyógyszerek, pl. bizonyos antibiotikumok (penicillin, szulfonamidok), helyi érzéstelenítők (benzocain, lidocain), illetve egyes bőrfertőtlenítők (jód). Sajnos gyakran a ruhagyártás során felhasznált anyagok, kozmetikumok, mosószerek és öblítő szerek is kiválthatnak allergiát.
Bizonyos anyagok fény hatására váltanak ki allergiát. Ennek kialakulásához a vegyi anyag mellett a fény hatása is szükséges. Ilyenkor a tünetek napfényre adott túlzott reakció formájában jelentkeznek. Ennek leggyakoribb kiváltói közé tartoznak a borotválkozás utáni arcszeszek, parfümök, sminkeléshez használt szerek. Bizonyos gyógyszerek (pl. egyes antibiotikumok) szedése is kiválthat fényallergiát, ezt fontos elkülöníteni a kontakt dermatitisztől. Gyakran látjuk, főleg gyermekkorban, hogy bizonyos ételallergiák (laktóz-érzékenység, lisztérzékenység) ekcémaszerű bőrtüneteket váltanak ki.
Tünetei, felismerése
A bőrtünetek súlyossága igen változó lehet. A tünetei igen enyhék is lehetnek, ilyenkor csak bőrpírt észlelünk. Gyakori a viszketés és a hólyagképződés, súlyos esetben duzzanat jelentkezik. A tünetek bármely - a kiváltó anyaggal érintkezett bőrfelületen - kialakulhatnak. A gyulladás széle jellegzetesen éles, a kontaktus helyére korlátozódik, később azonban szóródhat is.
A betegség lefolyása változó. Ha a kiváltó ágenst sikerül megtalálni, és eliminálni, akkor néhány nap alatt csökken a duzzanat, megszűnik a bőrpír és beszáradnak a hólyagok. A hólyagok esetenként megrepednek, alattuk átmenetileg hámhiány alakul ki. A kezdetben akár nedvedző elváltozás végül beszárad. A gyulladás lezajlását követően a bőr korpázóan hámlik, és átmenetileg megvastagszik. A kiváltó anyag folyamatos hatása, felülfertőzés, vakarás tovább ronthatja a tüneteket, és a folyamat krónikussá válhat.
Az ekcéma igen hasonlíthat a bőrt érintő egyéb gyulladásokra, ezért minden elhúzódó dermatitisz esetén gondolni kell arra, hogy a tüneteket allergén, vagy egyéb irritáló hatású anyag okozza. Fontos, hogy az orvos tisztában legyen azzal, hogy a beteg milyen munkahelyen dolgozik, mi a hobbija, milyen lakásban lakik, tartanak-e állatot. Fontos adat lehet az utóbbi időben történt kozmetikum- (szappan, testápoló parfüm), valamint mosószerváltás is.
Ha a tünetek alapján nem sikerül felállítani a diagnózist, az epikután, azaz bőrrátevési próba segíthet. Ilyenkor a leggyakoribb - allergiát, irritációt kiváltó - anyagokat helyezik fel a bőrre és figyelik a kiváltott bőrreakciót. Sajnos, ha a próba negatív, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a betegség nem áll fenn. Ez arra utal, hogy esetleg nem sikerült azonosítani a kiváltó anyagot. Az ekcémagyanús beteget minden esetben bőrgyógyász szakorvosnak kell vizsgálnia.
Kezelése
A terápia legfontosabb eleme a kiváltó anyag kerülése. Amennyiben a kiváltó anyagot nem kerüli el az érintett, akkor a tünetek kiújulnak, a meglévő tünetek tovább súlyosbodnak. Ha a bőrreakció kiváltásában a fényexpozíciónak is szerepe van, akkor a betegeknek kerülniük kell a közvetlen napfényt. A gyulladt terület hűsítő borogatása enyhíti a tüneteket. Helyileg alkalmazott szteroid tartalmú krémek használata a panaszokat megszűnteti, a krémet maximum naponta két-háromszor vékonyan felkenve kell használni.
Megelőzése
A kezeléshez hasonlóan a megelőzésben is a kiváltó anyag kerülése az elsődleges. Amennyiben az ekcémát mosószer okozza, a készítményt cseréljük le, mosogatószerek tisztítószerek használatakor viseljünk gumikesztyűt. Napfény által kiváltott ekcéma esetén használjunk fényvédő krémeket, tartózkodjunk az erős napfénytől, nyáron lehetőleg maradjunk az árnyékban, az arc védelmére javasolt kalap viselése.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése