Kiket érint?
Ahogy a szókapcsolat is utal rá, ebben a betegségben hagyományosan a cégvezetők, igazgatók, menedzserek tekinthetők a leginkább érintettnek. A menedzserbetegség azonban nem válogat, kortól és nemtől függetlenül megtapasztalhatja bárki, aki szélsőséges és folyamatos stresszben él. Jellemzően mégis a középkorú férfiak szenvednek tőle. A túlhajszolt életmód és az állandó stressz okozta kimerülés természetesen a nőkre is leselkedhet, mivel a "férfiak világában" nekik sokszor még fokozottabb teljesítményt kell nyújtaniuk ahhoz, hogy bizonyíthassák szakmai rátermettségüket, és vezetőként is elismerjék őket.
Kialakulása, okai
A menedzserbetegség által tipikusan veszélyeztetett ember általában úgy érzi, hogy feladatai elvégzéséhez akkor sem lenne elég hosszú a nap, ha 40 órából állna, ezért nem állhat le egyetlen percre sem. Nincs ideje pihenni, hiszen állandóan halaszthatatlan, fontos munkája van, mindig elfoglalt, rohannia kell. A lényeg, hogy nincs megállás, folyamatos a feszültség, nagy a felelősség, sok a konfliktushelyzet, és gyakoriak a hosszú távú következményekkel járó komoly döntési szituációk, amikor rugalmasan, gyorsan kell reagálni. Ennek következtében szinte folyamatos a túlhajszoltság, miközben pihenésről, regenerálódásról szó sem lehet.
A pszichológiai témájú kutatások szerint vannak továbbá olyan, úgynevezett A-típusú személyiséggel bíró emberek, akik másokhoz képest nagyobb eséllyel esnek áldozatául szív- és érrendszeri betegségeknek. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy szimpatikus idegrendszerük túl intenzíven reagál a stresszhatásokra, így olyan ingerek is megnövelhetik pulzusszámukat, amelyek mások számára apróságnak tűnhetnek. Az A-típusú személyiség számára az élet így állandó versenyt jelent, úgy érzi, versenyt kell futnia másokkal, az idővel, önmagával. Gyakran türelmetlen, ha nem úgy alakul valami, ahogy eltervezte. Az egyes problémákra sokszor dühösen, agresszíven reagál. Nem tud lazítani, mindig egyre többet akar teljesíteni, és ez a folytonos stresszérzés, túlhevültség hosszú távon könnyen hozzájárulhat az egészség romlásához.
Az állandósuló idegeskedés és a teljesítőképesség határának folyamatos túllépése végül felmorzsolja az embert. A túlhajtottság felemészti az energiákat és néhány év alatt krónikus kimerüléshez, kiégés-szindrómához vezet: a szervezet jelzéseként ekkor kezdenek mutatkozni a különféle testi és lelki panaszok (részletesebben lásd: Egyre gyakoribb a kiégés-szindróma).
A stresszes körülmények a közvetlen káros hatásaikon túl indirekt úton, a helytelen életmódon keresztül is befolyásolhatják az egészséget. A rohanó élettel járó rossz szokások, mint a rendszertelen, gyors evés, a sok kávé, cigaretta, mozgásszegény életmód, kialvatlanság egytől-egyig jelentősen hozzájárulnak az egészség romlásához.
Tünetek, kórjelzés
Az egészségi állapot romlását kezdetben gyakran jelzi ingerültség, fáradékonyság, türelmetlenség, hangulati labilitás, alvászavar, fejfájás, hátfájás, hajhullás, szexuális vagy étkezési probléma, illetve magasvérnyomás. A szervezet fáradása következtében a teljesítőképességünk is csökkenni kezd.
Az először jelentkező enyhébb tüneteket az immunrendszer fokozatos gyengülése mellett súlyosabb, szervi megbetegedések is követhetik: szív- és érrendszeri problémák, cukorbetegség, emésztési zavarok (pl. gyomorfekély) és pszichés betegségek (pl. pánikbetegségek) jelenhetnek meg. A menedzserbetegség következményeként gyakran alakul ki depresszió és szorongás is, ugyanis az állandó teljesítménykényszernek való megfelelés pszichésen is rendkívül megterhelő az érintettek számára.
Mi történik stressz esetén a szervezetünkben?
Stresszhelyzetbe kerülve, annak kiváltó okától függetlenül (idegeskedjünk akár sorban állás közben, dugóban ülve, egy határidős munka miatt vagy bármiért), szervezetünkben mindig ugyanazok a folyamatok játszódnak le. Minden feszült, készenléti szituációban fokozódik az ún. szimpatikus idegrendszer tevékenysége, tehát megnő az adrenalinszint, megemelkedik a vérnyomás, a pulzusszám, a vércukorszint, ugyanakkor emésztőrendszerünk aktivitása csökken. Ha hosszabb időn keresztül az egyik stresszes helyzet követi a másikat, akkor állandósul szervezetünkben ez a megfeszített, készültségi állapot.
A hosszan tartó stresszes életmód próbára teszi szervezetünk energiatartalékait, mégsem betegszik meg mindenki törvényszerűen, akire nagy nyomás nehezedik. Fontos kiemelni ugyanis, hogy a helyzetek nem objektíven és nem egyenlő mértékben jelentenek kihívást, és okoznak bennünk stresszt. Az egyes emberek személyiségüktől függően eltérő módon ítélhetik meg az egyes élethelyzeteket, tehát az is szubjektív, hogy valaki egy adott szituációt mennyire érez stresszesnek. Egyénenként különbözünk abban is, hogy feszültséggel teli körülmények között mennyire bírjuk a pszichés megterhelést, illetve mennyire hatékonyan küzdünk meg a nehéz helyzetekkel.
Alapvetően fontos útmutató mindannyiunk számára, hogy próbáljunk minden nap a lehető legkevesebbet idegeskedni. Főleg olyan dolgok miatt ne főjön a fejünk, amelyeken úgysem tudunk változtatni; ne hergeljük magunkat, inkább próbáljunk tudatosan megnyugodni.
Ha valamilyen megoldásra váró nehéz helyzettel kerülünk szembe, akkor a legjobb, amit tehetünk, hogy megpróbálunk pozitív hozzáállással és a negatív gondolatok mellőzésével megküzdeni vele.
Relaxáció és ellazulás
A krónikus kimerültségben szenvedő ember számára általános érvényű jó tanács a mielőbbi és minél rendszeresebb pihenés. Teljesen mindegy, hogy milyen elfoglaltságot választ az ember, a lényeg, hogy nyugodt lelkiismerettel, örömmel át tudja adni magát a pihenésnek. Egy jó könyv, egy nagy séta, sportolás, nyugodt baráti beszélgetés, szex, mozi, társasjáték, relaxálás, jóga, tánc, zene vagy lazító fürdő mind nagyszerű kikapcsolódást nyújthatnak számunkra.
A lazítás legegyszerűbb módja - akár a munkahelyi rövid szünetekben is - az, amikor az ember valamilyen számára megnyugtató dologra gondol, és elképzeli, hogy egy kellemes, általa kedvelt helyen van éppen. Így fejben ki lehet lépni a feszültséggel teli helyzetből egy kis időre, és miközben enyhül a nyomás, a gondolati eltávolodásnak köszönhetően lehetővé válhat a helyzet esetleges átértékelése is.
Stimuláló szerek helyett pihenés
Amikor a szervezetünk testi-lelki tünetek formájában jelzi számunkra, hogy változtatnunk kellene életmódunkon, ne akarjuk elhallgattatni. A legrosszabb megoldás, ha nemcsak tovább hajszoljuk magunkat, hanem különféle stimuláló szerekkel igyekszünk mesterségesen a maximumon tartani teljesítményünket. A kimerültség tüneteit a túlzott alkohol- és a mértéktelen kávéfogyasztás, illetve a nyugtatók vagy altatók szedése ideig-óráig ugyan enyhítheti, de a panaszok okát nem tudja orvosolni, hosszabb távon pedig hozzájárul a már említett problémák elmélyítéséhez.
A feladatok mellett másra is legyen időnk
A cél nem feltétlenül az, hogy elkerüljük a sok munkával járó komoly kihívásokat, hanem az, hogy feladataink elvégzése mellett fordítsunk figyelmet életünk más területeire is. Ne hanyagoljuk el magunkat, ne felejtsünk el rendszeresen feltöltődni testi és lelki egyensúlyunk megőrzése érdekében.
Rendszeres orvosi vizsgálat
Mindannyiunk számára hasznos, ha egészségi állapotunkat rendszeresen ellenőriztetjük, a hajszolt menedzsereknek pedig fokozottan ajánlott időről időre kivizsgáltatniuk magukat. A nagyobb cégek többsége ma már menedzserekre szakosodott klinikákkal, orvosokkal áll szerződésben, lehetővé téve dolgozóik számára, hogy igény szerint különféle orvosi szűréseken vegyenek részt. Amennyiben észlelnénk magunkon a tünetek valamelyikét, először a házi- vagy üzemorvoshoz fordulhatunk, aki - amennyiben tüneteink több napos pihenés is kikapcsolódás után sem enyhülnek, vagyis krónikusan fennállnak - beutalhat minket az adott pszichiátriai vagy egyéb szakrendelésre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése